Jókai regényeiben szép számmal találhatók olyan idegen vagy tájszavak, amelyeket a mai köznyelvben már nem használunk. Az alábbi feladat a Jókai regényeiben lévő kevésbé ismert szavakból, szókapcsolatokból tartalmaz egy csokorra valót. Jelöljétek be a lehetséges válaszok közül a helyeset!
Jókai Mór, Szabó Lőrinc és József Attila születésének évfordulója is van 2025-ben.
Az irodalomtörténész elmondja, miért lehet mumus egy Jókai-regény általános iskolában.
Jókai az egyik, ha nem a legtermékenyebb magyar regényírónk volt. Az évek során a legtöbb műve érettségitétel is volt, illetve kötelező olvasmány, ami sokszor kap a diákoktól hideget és meleget. Viszont azt lehet kevesen tudják, hogy szeretett festeni, és nem egy olajfestmény készített Petőfi Sándorról is.
Készüljünk együtt az irodalom érettségire. Milyen jegyet kapnátok, ha Jókai Mórt húznátok?
200 éve született Jókai Mór, 150 éve Klebelsberg Kunó.
Ha megkérdezik a magyarokat kedvenc írójukról, a válasz évtizedek óta ugyanaz: Jókai Mór.
1825. február 18-án született Jókai Mór Komáromban, tehát ma van az író születésének 193. évfordulója. Lássuk, mennyire ismeritek regényeit.
Jókai Mór szókincsét a szakértők 20 ezer szóra becsülik. Egyik regényéből érdekes kifejezéseket válogattunk nektek. Tudjátok, hogy mit jelentenek?
Szükség van-e kötelező olvasmányokra, vagy hagyni kellene, hogy a magyartanárok tanítványaikkal együtt döntsék el, milyen irodalmi műveket dolgoznak fel az órákon? Élvezik-e a Jókai-regényeket a tizenévesek, és mi a helyzet a kortárs ifjúsági regényekkel?
Van-e olyan kötelező olvasmány, amelyet szeretnek az általános iskolások? Valóban elriasztja az olvasástól a tizenéveseket egy-egy nehezebben feldolgozható irodalmi mű?
Milyen néven anyakönyvezték 1825. február 18-án Jókai Mórt? Ki volt az a Jókai Róza? És min vitáztak egészen az 1920-as évekig a Jókai-örökösök? Összegyűjtöttünk pár érdekességet Jókairól, amit biztosan nem tanítottak irodalomórán.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
