Több magyar egyetem indított keresetet az EU Tanácsa ellen, miután befagyasztották az Erasmus+ és a Horizont programokat – szerdán kezdődött meg az ügy tárgyalása Luxembourgban.
21 magyar egyetemet zárnak ki a programokból.
„Ez az év nem telhet el úgy, hogy nem találunk a problémára megoldást” - nyilatkozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben.
Minden olyan lépést üdvözöl a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), ami próbálja enyhíteni az abból fakadó károkat, amelyet a hazai modellváltó egyetemek kizárása okoz a Horizont kutatási programból. Azonban mielőbb el kell hárítani az összes politikai akadályt, hogy a magyar kutatóhelyek újból teljes-és egyenjogú kutatóhelyei legyenek az európai kutatási térségnek.
Ráadásul az Erasmus-ügy óta nem is hívják a magyar kutatókat európai programokba, tartva attól, hogy ez akár forrásvesztést is hozhatna. Merkely Béla szerint majdnem hárommilliárd forintnyi káruk volt ebből, noha a helyzetet nem ők okozták. A diákok szomorúak és dühösek.
Továbbra is folynak a tárgyalások az Európai Bizottság és a magyar kormány között a befagyasztott uniós támogatásokról.
Ez minden eddiginél magasabb összeg - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
Varga Judit és Lantos Csaba is szerepel még az intézmények weboldalán, Szili Katalin pedig csak tisztséget váltott.
A segítséget azok az egyetemek kapják, amelyeket "Brüsszel diszkriminatív döntése kizárna a Horizont kutatási együttműködésekből" - fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
Levelet írtak Ursula von Leydennek írt levelet a modellváltó egyetemek rektorai. Azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy rendezzék az intézmények helyzetét, amelyet kizártak az Erasmus- és a Horizont-programból.
Hat plusz hat évben maximalizálták a kuratóriumi mandátum hosszát, és új összeférhetetlenségi szabályokat hoztak.
Részünkről nem akadály, ha az Európai Bizottság azt veti fel, hogy a politikusok ne lehessenek tagjai ezeknek a kuratóriumoknak, akkor szabályozással ezt is meg tudjuk oldani – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Brüsszelben.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
