A HVG friss, 2026-os felsőoktatási rangsora ismét a BME-t hozta ki országos győztesnek, ám a hallgatói és oktatói kiválósági listák élén ezúttal más intézmények is reflektorfénybe kerültek: a hallgatói rangsort az ELTE, az oktatóit a Szegedi Tudományegyetem vezeti.
A hallgatók teljesítményei alapján ezek a legjobb társadalomtudományi karok.
A kilencedik helyen négy egyetem is osztozik, az NKE-n pedig alig másfél éve indult pedagógusképzés, máris bekerült a top 10-be.
A lista élén két intézmény holtversenyben szerepel, és a fővárosi egyetemi karok mellett három vidéki is bekerült a legjobbak közé.
Az első hely változatlan, a másodikra viszont a tavalyi tizedik került 2026-ban.
A hallgatók több mint 95 százaléka jelentkezett nyelvvizsgával, a felvettek pontátlaga pedig 454 pont volt az első helyezést elért egyetemi karon.
Több pontban is átrendeződött a top10-es lista. Mutatjuk a HVG Diploma 2025 művészeti képzésterületi rangsorát.
Az első helyre idén a nagy tudományegyetemek helyett egy kisebb, specifikus képzéseket nyújtó intézmény került.
Maradt az ELTE PPK az élen, a tavaly még harmadik helyen szereplő Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara viszont idén csak a nyolcadik lett. Mutatjuk a 2025-ös bölcsészettudományi képzésterületi rangsort.
Idén is az ELTE és a PPKE vezeti a HVG 2025-ös jogi képzésterületi rangsorát, ami azért tavalyhoz képest több pontban is átrendeződött.
2032-re Európa tíz legjobb műszaki képzése között akarja látni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet annak frissen megválasztott rektora, Charaf Hassan, aki már a rektori pályázatában is nyíltan vállalta, hogy szükségesnek érzi az egyetem mielőbbi modellváltását. A jelenlegi KEKVA rendszert azonban nem tartja járható útnak, helyette egy teljesen új modellen dolgozik.
Felkerült a dobogóra a BME, holtverseny a harmadik helyen, triplázás a kilencediken. Mutatjuk a HVG Diploma 2025 oktatói részrangsorának első tíz helyezettjét, ami idén valójában tizenegy.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
