Február 15-ig jelentkezhettek a 2017-es felsőoktatási felvételire. Új cikksorozatunkban megnézzük, hányan kerülhetnek be a különböző egyetemekre és főiskolákra ebben az évben. 4. rész: Budapesti Gazdasági Egyetem.
Nyelvvizsgára készültök, de nem tudjátok, melyik nyelvvizsgaközpontot válasszátok? Cikksorozatunkban megmutatjuk, milyen feladatokat kell megoldanotok a nagyobb nyelvvizsgaközpontok írásbelijén. 7. rész: BGE nyelvvizsga.
Kriszt Éva kilenc évet töltött az intézmény élén, mely ez alatt főiskolairól egyetemi státuszra emelkedett.
Hány hallgató kerülhet be a 2016-os felvételin a Budapesti Gazdasági Egyetemre?
Jövő szeptembertől Kisvárdán, Sümegen és Hatvanban is lesznek felsőoktatási képzések – írja a Magyar Idők.
Januártól alkalmazott tudományok egyetemeként működik az eddigi Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, és a Nyíregyházi Főiskola, júliustól pedig szintén e kategóriába tartozik a Kecskeméti Egyetem és az Eszterházyi Károly Egyetem is.
Alkalmazott tudományok egyetemévé válhat a Budapesti Gazdasági Főiskola a közeljövőben az új felsőoktatási törvény alapján.
Intézkedési tervet kell készítenie a Budapesti Gazdasági Főiskolának és az Óbudai Egyetemnek, a két intézménynél ugyanis több hiányosságot talált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009 és 2013 közötti időszakot érintő ellenőrzése során.
Hány hallgató kerülhet be a 2015-ös felvételin a Budapesti Gazdasági Főiskolára?
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) alapképzési szakos hallgatóinak 49 százaléka már főiskolás évei alatt munkát vállal, a dolgozó hallgatók 73 százaléka a tanulmányaihoz kapcsolódó szakterületen szerez állást - derül ki a felsőoktatási intézmény kutatásából.
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) minden második hallgatója tanulmányai mellett is dolgozik, 73 százalékuk a tanulmányaihoz kapcsolódó területen. A főiskolások 49 százaléka azt tervezi, hogy a diplomázás után külföldön helyezkedik el, bár külföldi munkatapasztalattal csak 14 százalékuk rendelkezik.
Nyilvánosságra hozták a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomáspálya-követési eredményeit. Összesen 333 olyan pályakezdőt kérdeztek meg, akik 2009-ben, 2011-ben vagy 2013-ban végeztek a főiskolán.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
