A Semmelweis Egyetem pszichiátere szerint már napi szinten kerülnek kórházba olyan gyerekek, akik szándékosan okoznak maguknak fájdalmat – gyakran egészen fiatal korban. Az önsértés nem figyelemfelhívás, hanem segélykiáltás, amely mögött súlyos lelki terhek húzódhatnak.
A gyerekek körében aggasztóan terjed az önsértés – figyelmeztet Dr. Várnai Nikoletta gyermekpszichiáter. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Osztályának főorvosa szerint már napi szinten látnak olyan gyerekeket, akik szándékosan vagdossák, ütik vagy égetik magukat, hogy így próbálják oldani lelki fájdalmukat. Míg a 2000-es évek elején ez heti egy-két esetet jelentett, ma már napi négy-öt fiatal is ezzel a problémával kerül be a klinikára.
A szakemberek 92 %-ához fordulnak szorongásos zavarokkal a magyar diákok
Az önsértés nem betegség, hanem tünet – gyakran depresszió, szorongás, evészavar vagy akár bántalmazás áll a háttérben. A lányok három-négyszer gyakrabban érintettek, de a fiúk általában súlyosabb sérüléseket okoznak maguknak. A jelenség már 12-13 éves korban megjelenhet, és teljesen „átlagos” gyerekek is érintettek lehetnek egy nehezebb életszakaszban.
Az online világ – különösen a közösségi média – szerepe sem elhanyagolható. Egyre több gyerek hall erről, beszél róla, és sokszor egymástól tanulják az önsértés „technikáit”. Eközben a mai gyerekek olyan globális krízisekkel élnek együtt, mint a klímaválság, háborúk vagy világjárványok, amelyek tovább fokozzák a belső feszültséget.
Fontos tudni, hogy az önsértésnek nincs „szezonja” – van, aki a családi ünnepek alatt, más az iskolai stressz miatt nyúl ehhez a végső megoldásnak tűnő eszközhöz. Dr. Várnai Nikoletta hangsúlyozza:
„ha egy gyerek szándékosan fájdalmat okoz magának, azt mindig komolyan kell venni. Nemcsak azért, mert ez egy segélykiáltás, de azért is, mert az önsértés krízishelyzetekre adott válaszként szokássá válhat, illetve idővel a nem öngyilkossági célú önbántalmazás átfordulhat szuicid szándékú önsértésbe is.”
A szülőknek is különösen figyelniük kell. Intő jel lehet például, ha a gyerek takargatja a testét, bezárkózik, elhanyagolja kapcsolatait, romlik a teljesítménye. Véres ruhák, pengék, éles tárgyak felfedezése egyértelmű vészjelzés. Ilyenkor a legfontosabb a nyílt, ítélkezésmentes beszélgetés. A támogató családi közeg segíthet megelőzni a visszatérő önsértést.
Ha a gyerek elzárkózik, és a szülő nem boldogul, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni: iskolapszichológus, házi gyermekorvos, pedagógiai szakszolgálat vagy családterapeuta is segíthet. Súlyos esetben – mély sérülések, akut krízis – orvosi ellátás szükséges, és fontos, hogy az egészségügyi személyzet tudjon az önsértésről, ugyanis a megfelelő kezelés életet menthet.
|
Ha úgy érzed segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot (országosan hívható napi 24 órában, körzetszám nélkül, névtelenül és ingyenesen)! Ha 24 éves elmúltál, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Az alapítványt online is eléred a www.kek-vonal.hu weboldalon keresztül, ahol az anonim chatszobában vagy e-mail felületen írásban is kérhetsz segítséget. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal Alapítványt online. |
