Egy járműmérnök doktorandusz, egy autonóm járműirányítási mérnök, egy logisztikai mérnök, aki a kommunikáció területén találta meg a számítását és egy közlekedésmérnök, aki a jövő közlekedését tervezi.
Más-más terület, de a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara, az ott töltött kihívásokkal és felejthetetlen élményekkel teli évek mégis közösek.
„A logisztikai mérnöki szak teljesen ismeretlen volt számomra, egészen az Educatio Kiállításig. Egy barátnőm megkért, hogy hozzak neki tájékoztató füzetet a KJK-ról – én pedig ott ragadtam a standon és végül fél évre rá itt kötöttem ki. A logisztika annyira körülvesz minket a mindennapokban, hogy észre sem vesszük, így rengeteg kihívást rejt magában ez a szakma.” – mondta Dózsa Eszter, aki BSc diplomáját a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar logisztikai mérnök szakán szerezte meg. A tanulás mellett nemcsak a Hallgatói Közösség munkáját segítette, de elhelyezkedett a Knorr-Bremse R&D Center kommunikációs csapatában. „Jelenleg vezetés és szervezés mesterképzésre járok, szintén a Műegyetemen, ami jó kiegészítés a mérnöki diploma mellé. Ezáltal több szemszögből is átlátom majd egy vállalaton belüli és kívüli folyamatokat és képes leszek akár saját vállalkozást is indítani.”
Szőke László az egyik elsőként diplomázott autonóm járműirányítási mérnök mesterszakon, tanulmányaival egy időben pedig a Bosch Robert Bosch Kft.-nél dolgozott és még egy tanszéki kutatási projektben is részt vett.
„Mi voltunk az első évfolyam, akikkel elindult a képzés, de a felkészült oktatói gárdának, az elméleti és a gyakorlati oktatás összhangjának köszönhetően igazán értékes diplomát szereztünk. Gyárakba, üzemekbe vittek minket, ahol beleláthattunk a járműipar szinte minden szegmensébe. Élesben láthattuk a ZalaZONE járműipari tesztpálya funkcióit, építését, és még sorolhatnám a rengeteg érdekes helyet, ahová lehetőségünk volt ellátogatni. A kar és az oktatók szoros ipari kapcsolatainak köszönhetően itt olyan ajtók nyílnak ki a hallgatók számára a képzés során, amit szerintem más egyetemen nem tapasztalhatnak meg a diákok.” – fogalmazta meg László.
Közlekedésmérnökből járműmérnök, majd közlekedési műszaki szakértő: Lengyel Henrietta a közlekedésmérnöki BSc után járműmérnöki mesterképzésen diplomázott és jövőre fejezi be a doktori képzést.
„Kutatási területem egy hibrid téma, a közlekedésbiztonsággal és az autonóm járművekkel foglalkozik egyszerre. Jelenleg a tanszéken a kutatási projektek egy jelentős része az autonóm, azaz az önvezető járművek témájára fókuszál. Én elsősorban azt vizsgálom, hogy ezek a járművek hogyan tudnak majd beilleszkedni a már meglévő közlekedési infrastruktúrákba, hogyan kell majd alakítani a közlekedési szabályokat, jelzéseket, amikor már mindennapos lesz, hogy önvezető autók közlekednek az utakon. 1-2 évig én is dolgoztam nemzetközi járműipari cégnél. Ami leginkább feltűnt, hogy milyen hihetetlen előnyben vagyok a többi fiatal kollégával szemben, akik nem a Műegyetemen végeztek. Én sokkal nagyobb teherbírással rendelkeztem, mint a többiek, sokkal hatékonyabban, ezáltal jóval rövidebb idő alatt oldottam meg a feladatokat. Az igaz, hogy itt sokkal több erőfeszítésbe kerül diplomát szerezni, de itt olyan értékes mérnöki gondolkodásmódot, problémamegoldási képességeket szerzünk, amit más egyetemektől nem kap meg a hallgató.”
„Mindig is szerettem a közlekedést. Ugyan nem tudtam, hogy hány köbcentis egy autó, de tudtam, hogy merre jár a 95-ös busz. Szerettem kitalálni új viszonylatokat, menetrendeket, szerettem rajzolgatni képzeletbeli városokat, úthálózattal, megállókkal. A gimnáziumban egész jól ment a matek és a fizika, így a mérnöki pálya irányába kezdtem el nézelődni.” – mesélt Dr. Földes Dávid, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tudományos munkatársa.
„Eljöttem a BME Nyílt Napjára, utánaolvastam a képzésnek, amik mind megerősítettek abban, hogy bár biztosan lesznek nehéz tárgyak, de többségében mégiscsak olyan tárgyakat tanulhatok, amik biztosan érdekesek, és általuk megtanulhatom az alapelveket, összefüggésket. Rögtön az MSc után kipróbáltam magam gyakornokként egy közlekedésszervező cégnél, mégis a PhD képzést választottam. Úgy éreztem, hogy a rendszer összefüggéseit szeretném feltárni, kutatni. Aztán maradtam az egyetemen, ahol oktatok is, de emellett kutatásokat végzek olyan innovatív területen, mint az önvezető járművek és elektromobilitás. Közlekedésmérnökként nem azt kutatom, hogy hogyan működnek ezek a technológiák, hanem azt, hogy hogyan fogják megváltoztatni a közlekedési rendszerünket, milyen új tervezési és szervezési módszerekre van szükség, milyen hatásokat fog kiváltani.”
