A „zsenialitás” férfi privilégium? - új kutatás készült a lányok hátrányáról a tudományban Pályakezdés
Gál Luca

A „zsenialitás” férfi privilégium? - új kutatás készült a lányok hátrányáról a tudományban

„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”

Bár a nők teljesítménye a tudományos pályán nem különbözik a férfiakétól, mégis, a „zsenialitás” képzete erősen hozzájuk kötődik, és ez komoly hátrányt jelent a lányoknak már egészen fiatal kortól – fejti ki Nyúl Boglárka, az ELTE PPK adjunktusa és kutatótársai új tanulmányában - számolt be róla az egyetem.

A STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) ma is jóval több férfi dolgozik, mint nő. Bár számos magyarázat született erre, a legújabb kutatások szerint a nők különösen azokban a szakmákban maradnak alulreprezentáltak, amelyekhez a közvélekedés szerint „veleszületett zsenialitás” szükséges.

„A zsenialitás veleszületett kiemelkedő intellektust jelent, és ezt a vonást hajlamosabbak vagyunk férfiakhoz kötni, mint nőkhöz.”

A kutatások szerint már hatéves gyerekek is így gondolkodnak, és ez a sztereotípia később is erősen befolyásolja a lányok pályaválasztását.

A fiúk a műszaki, a lányok pedig az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, pedig a tanulmányi eredményeik mást mutatnak

Nyúl Boglárka, Inna Ksenofontov, Alexandra Fleischmann és Rotem Kahalon új tanulmányukban négy olyan kísérletről számolnak be, ahol a zsenialitást, mint nemi normaszegést vizsgálták, összesen 920 résztvevővel.

Ezek rávilágítanak arra, ha egy nőről állítják, hogy kiemelkedően tehetséges, a résztvevők hajlamosabbak férfiasnak ítélni őt. A zseniális nők emiatt gyakran kevésbé szimpatikusnak tűnnek kollégáik számára, mint az azonos képességű férfiak, és emiatt kevesebb előrelépési lehetőséget is kapnak.

„A kutatók szerint a zsenialitásról alkotott sztereotípiáink nemcsak a nők iránti burkolt előítéleteket erősítik, hanem negatív hatással vannak a lányok karrierdöntéseire és a tudományos területen való elköteleződésükre is.”

– olvasható a tanulmányban.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a „zsenialitás” fogalmát újra kell értelmezni, hogy az ne nemhez kötődjön. Ehhez fontos, hogy a tankönyvekben, filmekben és médiában minél több magas intellektusú nő jelenjen meg példaképként - nem csodabogárként, hanem elérhető, követhető mintaként.

 

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.