Hétórás munkanapot vezetnének be egy európai országban Pályakezdés
Kurucz Tünde

Hétórás munkanapot vezetnének be egy európai országban

A balkáni ország kormánya így csökkentené a súlyos munkaerőhiányt.

Montenegró kormánya hétórás munkanap bevezetését tervezi, amelyről a héten megkezdődtek az egyeztetések a szakszervezetek és a munkaadók képviselőivel. A javaslatot Milojko Spajic miniszterelnök jelentette be a múlt pénteken, hangsúlyozva: céljuk a munkavállalók elégedettségének növelése és a munkaidő hatékonyabb kihasználása - írja a hvg.hu.

A kormányfő szerint Montenegróban jelenleg nem heti 40, hanem átlagosan 42 órát dolgoznak az emberek, ami európai szinten kiemelkedően magas. A tervezett változtatás heti 35 órás munkát jelentene, ami jelentősen javíthatná a dolgozók jóllétét, mert több idejük lenne a családjukra, magánéletükre.

A gazdasági szereplők azonban aggodalmukat fejezték ki. A Montenegrói Munkaadók Szövetsége (UPCG) elhamarkodottnak tartja a kezdeményezést, mivel az országban már most is súlyos munkaerőhiány van. Álláspontjuk szerint a rövidebb munkaidő további terhet róna a vállalkozásokra.

A montenegrói gazdasági kamara hasonló véleményen van. Szerintük a rövidebb munkanap ott működhet jól, ahol a modern technológia és a digitális megoldások képesek kompenzálni a kieső munkaórákat. Montenegró azonban jelenleg nem rendelkezik ilyen szintű technológiai háttérrel.

A munkarend átszervezésével itthon egyes cégek is kísérleteztek. 2023 decemberében a Telekom többek között azért szüntette be a négynapos munkahetet, mert 5 napnyi munkát az alkalmazottak 4 nap alatt nem tudták elvégezni és a meghosszabbított munkanapokon sérült a munka-magánélet egyensúlya.

 

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.