Friss adatok: mutatjuk, hol és milyen területen kerestek tavaly a legkevesebbet a magyarok Pályakezdés
Kurucz Tünde

Friss adatok: mutatjuk, hol és milyen területen kerestek tavaly a legkevesebbet a magyarok

A KSH friss adataiból kiderült, hogy tavaly két megyében is a legrosszabbul fizető ágazat az oktatás volt.

A KSH legújabb kiadványa többek között azt vizsgálta, hogyan alakultak az átlagkeresetek 2024 első három negyedévében, és melyik ágazatban lehetett a legtöbbet, illetve legkevesebbet keresni - írja a Pénzcentrum.

Az adatokból kiderült, hogy a legtöbbet nettóban Budapesten lehetett kereseni, átlagban mintegy nettó 509 ezer forintot. A képzeletbeli dobogó második fokára Győr-Moson-Sopron vármegye (nettó 446520 forint) állhatott fel, míg a harmadik legjobban fizető megye Komárom-Esztergom lett nettó 418978 forinttal. Érdekes, hogy még a harmadik helyezett megye sem érte el az országos átlagot (421275 forint) nettóban.

Ehhez képest átlagosan a legkevesebb fizetésre nettóban Szabolcsban (309515 forint), Békésben (317933 forint) és Nógrádban (329362 forint) számíthattak tavaly a magyarok.

Az ágazatok közül 15 megyében a legrosszabb fizetést a humánegészségügy-szociális ellátásban kapták magyarok. Ezen a területen Szabolcsban és Borsodban nettóban 117 ezer forint volt az átlagfizetés, de Vasban is csak nettó 239 753 forintos átlagbért vihettek haza.

Két megyében, Győrben (nettó 235978 forint) és Fejérben (nettó 226373 forint) pedig az oktatásban dolgozók keresték a legkevesebbet.

A legrosszabbul fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.