Bruttó egymilliós átlagfizetést kereshetnek ezzel az államtudományi képzéssel a pályakezdők Pályakezdés
Gál Luca

Bruttó egymilliós átlagfizetést kereshetnek ezzel az államtudományi képzéssel a pályakezdők

Az államtudományi képzésekkel átlagosan bruttó 690 ezer forintot kereshetnek a friss diplomások.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2020/2021-es tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikája szerint a katonai kommunikáción végzett hallgatók számíthatnak a legmagasabb fizetésre az államtudományi szakok közül. A friss diplomások átlagosan bruttó 1 092 490 forintot keresnek ezzel a munkával.

A statisztikák szerint az első munkavégzésig eltelt idő száma ebben az esetben 0,76 hónap. A vizsgált időszakban összesen 21 fő végzett ezen a szakon, amit átlagosan 8 aktív félév alatt végeztek el.

A második legjobban kereső munka a kategóriában a katonai vezető bruttó 934 838 forintos átlagkeresettel. Harmadik helyre pedig a katonai logisztika került, ahol bruttó 878 908 forintot kereshetnek átlagosan havonta a pályakezdők.

Az államtudományi képzések átlagos bruttó havi jövedelme:

  • bűnügyi: 746 150 forint
  • katonai infokommunikáció: 1 092 490 forint
  • katonai logisztika: 878 908 forint
  • katonai vezetői: 934 838 forint
  • közigazgatás-szervező: 404 642 forint
  • nemzetközi igazgatási: 512 079 forint
  • rendészeti: 708 351 forint
  • rendészeti igazgatási: 588 315 forint
Az alapszakos államtudományi képzéseknél átlagosan 1,12 hónap az első munkavégzésig eltelt idő. A végzetteknek pedig a 65,82 százaléka végez diplomás munkát.
November 15-ig lehet jelentkezni a keresztféléves felvételin meghirdetett szakok képzéseire. Ebből a cikkünkből megtudhatjátok, hogy milyen átlagjövedelemre számíthatnak a tavalyi legnépszerűbb keresztféléves szakok elvégzői:
Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.