Az egyik legnagyobb hazai állásportál ezer, 18-65 év közötti munkavállalót kérdezett arról, hogy a pandémiát követően hogyan alakult a munkahelyre való bejárási kötelezettségük, és milyen lehetőségeik vannak jelenleg a munkavégzésük helyszínének megválasztására. Ebből kiderült, hogy bár a cégek rugalmasabban viszonyulnak a home office-hoz, sokan mégsem kapnak engedélyt rá, pedig otthonról is megfelelően el tudnák látni a munkájukat.

Bár az arány értelemszerűen a fizikai munkát végzők körében a legmagasabb (82 százalék), hiszen számukra elengedhetetlen a munkagépek használata vagy a megfelelő munkahelyi környezet, a szellemi munkát végző megkérdezettek fele sem teheti ezt meg, gyakran beosztástól függ, hogy élhetnek-e vele. A megkérdezettek 9 százaléka azt mondta, elbírálástól függ, a munkaadók pedig inkább a kisgyermekesek és a munkahelytől távolabb élők esetében rugalmasak, míg a felső- és középvezetők jellemzően inkább helyhez kötöttek.

 

Az otthoni munkavégzésről önhatalmúlag csak a munkavállalók egytizede dönthet, de ilyen arányban vannak azok is, akik rugalmasan választhatnak az iroda és a home office között, de előre meghatározott napokon be kell járniuk a munkahelyükre. Jó hír viszont, hogy a több mint 1000 főt alkamazó vállalatoknál ez az arány közel a duplája, így ezeknél a cégeknél jóval nyitottabbak a távmunkára.

Teljesen szabadon viszont csak a munkavállalók 17 százaléka dönthet az irodai és az otthoni munka arányáról, és csupán 4 százalékban fordul elő, hogy valaki teljes egészében otthonról dolgozhat, és csak akkor kell bemennie, ha azt valami indokolja.

Ahol egyáltalán nincs lehetőség a távmunkára, vagy csak alkalmanként, ott a dolgozók fele úgy látja, hogy nem is tudná elvégezni a munkáját otthonról, minden második dolgozó (46%) viszont úgy véli, hogy bár saját meglátása szerint részben vagy teljesen meg tudná oldani a feladatait munkahelyétől független helyről is, ennek ellenére nincs rá lehetősége - írják a felmérésben.