A négynapos munkahét bevezetéséről döntöttek Belgiumban. Máshol évek ehhez a rendszerhez kell igazodni - van, ahol a hatékonyságnövelés, máshol a költségcsökkentés miatt rövidítették le a munkahetet. Az eredmények felemásak.
Négynapos munkahetet vezetnek be Belgiumban, elsősorban azért, hogy javuljon az emberek munka-magánélet egyensúlya, és több idő maradjon a családra - írta meg a hvg.hu. A munkavállalók maguk dönthetnek a munkarendről, ha a négynapos hetet választják, a döntésük hat hónapig lesz érvényes, majd lehetőséget kapnak, hogy visszatérjenek az ötnapos munkarendre, ha szeretnének. A rövidített munkahét egyébként nem azt jelenti, hogy kevesebbet kell dolgozniuk. Ehelyett a jelenlegi 38 órát lehet öt helyett négy nap alatt teljesíteni - ez nyilván azzal jár, hogy a négy napon több időt töltenek a munkahelyükön.
Izlandon bevált, Skócia próbálkozik, Új-Zéland lemaradni látszik
Izlandon 2015 és 2019 között még csak "tesztelték" a négynapos munkahetet, óvodákban, irodákban és kórházakban is váltottak: a próbaidőszak pedig sikeresnek bizonyult. A hatékonyság a legtöbb cégnél nem változott, vagy éppen nőtt. A szigetország munkavállalóinak 85 százaléka térhetett át a rövidített munkahétre. Skóciában - Izland sikerén felbuzdulva - ugyancsak kísérleteznek a rövidített munkahéttel, ők a home office-ban töltött másfél év után a napi bejáráshoz visszatérést könnyítenék meg a módszerrel.
Új-Zéland Izlanddal párhuzamosan, az elsők között kezdte tesztelni a négynapos munkarendet. Az új rendszer bevezetése azonban a vártnál lassabban halad, szakértők szerint ugyanis a vállalatok nem bíznak eléggé a dolgozóikban, holott azok kifjezetten vonzónak tartják azokat a cégeket, ahol mernek újítani és változtatni a megszokott munkarenden. A bizalom hiánya nem újkeletű probléma, a cégek már a járványhelyzet alatti home office munkavégzéskor is kételkedtek abban, hogy munkavállalóik otthonról is hasonló hatékonysággal képesek végezni munkájukat.
Vajon az iskolákban is működhet?
Az iskolák inkább kényszermegoldásként tekintenek a négynapos tanítási hétre - így tudják csökkenteni költségeiket és enyhíteni a tanárhiány okozta nehézségeket.
Korábban írtunk arról, hogy az Egyesült Államokban már 1600-nál is több iskola tért át a négynapos munkahétre, annak eredményességéről azonban megoszlanak a vélemények: míg a Peach megyei intézmények pozitívumokról számolnak be (az iskolákban 76 százalékkal csökkentek a helyettesítési, 35 százalékkal pedig az utazási költségek), addig néhány oregoni állami iskolában nehezen tudták pótolni a korábban tanulással töltött időt.
A négy munkanapot 50-50 perccel hosszabbították meg, ez azonban nem vált be. Az Oregoni Egyetem kutatást is végzett az iskolák teljesítményét összehasonlítva. Kiderült, hogy a matematikai és a szövegértés teszteken gyengébb eredményeket érnek el azok a diákok, akik rövidített munkarendben tanultak.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
|
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt. |
