A Nyelvtudásért Egyesület álláspontja szerint nem a minimálisan elvárható nyelvismeret követelményén kell...

A Nyelvtudásért Egyesület álláspontja szerint nem a minimálisan elvárható nyelvismeret követelményén kell változtatni, hanem azoknak a főiskoláknak és egyetemeknek a gyakorlatán, amelyeken a hallgatók a tanulmányaik során nem találkoznak rendszeresen az angol, német vagy más idegen nyelv használatával.

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, a múlt héten jóváhagyott felsőoktatási stratégia enyhítene a diplomaszerzés követelményein: azokon a szakokon, amelyeken az "idegen nyelv ismerete másodlagos", nem lenne szükség a bizonyítványra. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Az egyesület azt írta: tökéletesen egyetértenek a tervezet bevezetőjében megfogalmazott célokkal, a modern, hatékony felsőoktatással szemben megfogalmazott elvárásokkal. Ugyanakkor feltették azt a kérdést, hogy elképzelhető-e mindez legalább egy idegen nyelv elemi, hétköznapi használatának készsége nélkül.

A közlemény szerint szakértők "őszinte meglepetéssel olvasták", hogy a javaslat az egyetemi tanulmányok sikeres befejezésének akadályait tárgyaló okok között a felsőfokú végzettséghez előírt nyelvtudást nevesíti problémaként. Hozzátették: az élesen szemben áll a nyelvtudás fontosságát elismerő szakmai, oktatáspolitikai, sőt ma már társadalmi konszenzussal, utalva a minél korábban - akár már az óvodában - megkezdett nyelvtanulás iránti szülői igényekre.

A Felsőoktatási Kerekasztal olyan szakirányok kijelölését javasolja, amelyeken (szerinte) a nyelvismeret másodlagos, így felesleges elvárás a diplomázóval szemben. A Nyelvtudásért Egyesület ezzel szemben úgy véli, hogy legalább egy, a hétköznapi életben használható idegen nyelv ismerete ma már éppúgy alapkompetenciának számít, mint a középiskolában elsajátított matematikai ismeretek vagy Magyarország és a világ történelmének elemi ismerete. 

A szervezet közölte: nehezen értelmezhető ellentmondás az is, hogy a kerekasztal akkor javasolja a végzősök nyelvismeretével szembeni elvárások enyhítését, amikor a köznevelési államtitkárság tervei szerint néhány éven belül a B2-es idegennyelv-ismeret már az egyetemi tanulmányok megkezdésének is feltétele lenne.