Megkezdte annak a felmérésnek az előkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amellyel a diákok nyelvtudását akarják megismerni - írja a Magyar Hírlap.
A lap emlékeztet: a vizsgálatra vonatkozó kormányzati szándékot nyár végén jelentette be Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta: szeretnék látni, mi az oka annak, hogy bár a fiatalok nyelvismerete javul, de az ezt igazoló nyelvvizsga megszerzésében nem javulnak érdemben az arányok. Jellemző továbbá, hogy a diákok nyelvtudása elmarad az európai átlagtól.
Most tehát speciális felmérés készül, bár az iskolások nyelvismeretét már eddig is vizsgálták. 2014-2015-ben bevezették a köznevelési idegennyelvi mérési rendszert, amely két fő részből áll. Az egyik az országos nyelvi mérés, amelyben minden általános iskola hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulói vesznek részt, és az első idegen nyelv – amennyiben az az angol vagy a német – tudásszintjét az egész országban egységes eszközökkel méri fel.
A másik vizsgálat az úgynevezett célnyelvi mérés, amelyben a két tanítási nyelvű iskolák ugyancsak hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulóit mérik. Azt vizsgálják, hogy a diákok a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2 szintű, nyolcadik évfolyamon a B1 szintű nyelvtudást elérték-e.
Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
