Ha a nyelvvizsga már most feltétele lenne a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre, vagy főiskolára - mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Magyar Hírlapnak.
Berényi Milán szerint ha rövidtávon nem sikerül javítani ezen az arányon, legrosszabb esetben ki lehetne tolni egy-két évvel a felvételhez szükséges nyelvvizsga követelmény hatálybalépésének 2020-as dátumát.
Egy másik megoldás lehetne a szakember szerint, ha a diplomamentő programhoz hasonló "felvételi-mentő programot" indítanának az érintettek számára, például a nyelviskolák bevonásával.
A Magyar Hírlap szombati cikke arra is rámutat, hogy egy kutatás szerint a felsőoktatásba felvett összes tanuló körében 2007 és 2016 között negyvenről ötvenöt százalékra nőtt a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. A felsőoktatásban tanulók közül a gimnáziumban érettségizettek jóval nagyobb arányban rendelkeznek nyelvvizsgával, mint a szakgimnáziumban végzettek.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
