Enyhítene a diplomaszerzés követelményein a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata, amely hamarosan a kormány elé kerül: azokon a szakokon, amelyeken az "idegen nyelv ismerete másodlagos", nem lenne szükség a bizonyítványra. A statisztikákon biztosan javítana az új rendszer.

"Fontos lenne alapjaiban végiggondolni és újraszabályozni a diplomaszerzés nyelvvizsgák letételéhez kötött követelményeit" - áll a legújabb, átdolgozott felsőoktatási stratégiában, amelyet pénteken fogadott el a Felsőoktatási Kerekasztal, így hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülhet. A stratégiáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

A dokumentum szerint a hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium után a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt. Az "irreális" nyelvvizsga-követelmények "észszerűvé tételével" 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát: a stratégia szerint a szabályozást képzési szintenként és képzési területenként kellene felülvizsgálni.

Másodlagos a nyelvtudás?

A dokumentum a tervezett változtatást azzal magyarázza, hogy vannak olyan szakmák, amelyekben az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos - ezeknek a szakoknak a hallgatói ugyanakkor diploma nélkül is el tudnak helyezkedni, és éppen azért nem szereznek nyelvvizsga-bizonyítványt, mert fontosabb számukra a munka és a családalapítás. A dokumentum szerint attól nem fognak többen idegen nyelveket beszélni, hogy a diploma kiadását nyelvvizsgához kötik.

Az biztos, hogy a statisztikákon javítana a diplomaszerzés feltételeinek enyhítése: az Európai Unió oktatási stratégiája szerint 2020-ra a 30-34 éves uniós polgárok körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának el kellene érnie a 40 százalékot. 2011-ben az uniós átlag 34,6, a magyarországi azonban csak 28,1 százalék volt - igaz, a diplomások aránya 2000 óta a duplájára emelkedett.

2011-ben egyébként még teljesen más tervvel állt elő az oktatási államtitkárság: 2016-tól az egyetemi, főiskolai felvételin kötelezővé tették volna a középfokú, C típusú nyelvvizsgát. Végül a felsőoktatási törvénybe csak annyi került be, hogy a felvételi feltétele "lehet a meghatározott szintű nyelvtudás" - a követelményeket az évente kiadott, felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szabályozza. Tehát akár az is megtörténhet, hogy egyes képzési területeken nyelvvizsgához kötik a felvételt, más szakokon azonban a diploma kiadásához sem lesz szükség a bizonyítványra.

"Beragadt" diplomák, kevesebb nyelvvizsgázó

A vélemények megoszlanak arról, hogy alapkövetelmény-e egy diplomással szemben az idegen nyelv ismerete. A probléma azonban létezik, és jelen van a vidéki főiskolákon, valamint a budapesti egyetemeken is. A Magyar Nemzet júliusi körképe szerint az Óbudai Egyetemen 35, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 35,5, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 25 százalék a "beragadt" diplomák aránya.

A Nyíregyházi Főiskolán a hallgatók 45 százaléka, a Kaposvári Egyetemen 50 százaléka nem kapta meg a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt. A vezető egyetemeket jóval kisebb mértékben érinti a probléma: a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatók 11, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 3,4 százaléka nem rendelkezhet megfelelő nyelvvizsgával a diplomázáskor.

A parlament 2011-ben már elfogadott egy engedményt: ekkor vezették be a nyelvvizsga-amnesztiát, amely alapján azok a hallgatók, akik 2013-ban vagy korábban államvizsgáztak, de az abszolválást követő három évben nem tudták, nem tudják bemutatni nyelvvizsga-bizonyítványukat, az intézmény által szervezett vizsgával válthatják azt ki, de csak akkor, ha erre az adott intézmény rábólintott. Az amnesztiát elsősorban a főiskolák, például a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, az Edutus Főiskola, a Kodolányi János Főiskola és a Zsigmond Király Főiskola fogadta el, ugyanakkor ezekben az intézményekben is csak az alapszakosok élhetnek a belső vizsga lehetőségével, és a szakmai nyelvvizsgát sem lehet kiváltani. A nyelvvizsga-amnesztiáról itt olvashattok részletesen.

A 2005-ös, illetve 2006-os csúcs óta egyébként a 14-19, illetve a 20-24 éves korosztályban is csökkent a nyelvvizsgázók száma. 2012-ben a tizenéves korosztályból 53 ezren, a 20-24 évesek közül pedig 43 ezren tettek vizsgát: mindkettő rosszabb a 2003-as adatoknál. Új, az alapfokúnál is könnyebb nyelvvizsgát vezetne be az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amellyel leginkább a szakiskolai tanulókat céloznák meg. Erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!