A lováriban sok a magyar jövevényszó, az eszperantó pedig nyelvtanilag egyszerű - ezeket a nyelveket akár már pár hét alatt elsajátíthatjátok. Íme, a részletek.

Akár már néhány hét alatt, 100 tantermi óra és 300-400 óra tanulás után eljuthattok a középfokig, ha eszperantóul vagy lovári nyelven tanultok - a ''nagy'' nyelvek elsajátításához ezzel szemben 2000-2500 órára van szükség. Nem csoda, hogy mindkét nyelv népszerű a nyelvvizsgázók körében: az eszperantó 2014-ben a harmadik legnépszerűbb nyelv volt az angol és a német után - igaz, jócskán lemaradva -, és lováriból is majdnem ezren vizsgáztak, ami a hetedik helyhez volt elég. Itt vannak az árak: ennyibe kerülnek most a nyelvvizsgák.

Az eszperantóból vagy lováriból szerzett nyelvvizsgáért ugyanúgy jár felvételi többletpont: középfokú, komplex vizsga esetén 28, felsőfokúért 40. Sok egyetemi, főiskolai szakon elfogadják ezeket a bizonyítványokat a diplomához is. Az alapszabály az, hogy a BA- vagy BSc-diploma megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből tett, államilag elismert középfokú nyelvvizsgára van szükség, az intézmény ugyanakkor meghatározhatja, hogy mely szakon milyen nyelveket fogad el. Ezért mindenképpen nézzétek meg a szakotok kimeneti követelményeit. Hol nézhetitek meg, hogy milyen nyelvvizsgákat ismernek el itthon?

Mi is pontosan ez a két nyelv?

A lovári a romani vagy roma nyelv egyik változata, amely a XIX. században jelent meg. Ez utóbbi az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó újind nyelv, a szanszkrit leszármazottja. A lovári a romani nyelv harmadik rétegéhez, az úgynevezett oláhcigány nyelvváltozatokhoz tartozik, amelyek román nyelvterületen jöttek létre.

A lováriban sok a magyar jövevényszó, ezért tűnhet könnyűnek sokak számára. Ugyanakkor van benne néhány, a magyarban ismeretlen mássalhangzó, a főnevek - amelyek hím- vagy nőneműek lehetnek -, illetve igék ragozása pedig az esettől, a személytől és az időtől függően változik.

Az eszperantó nyelvet Lazar Markovics Zamenhof (eszperantósított álneve: Lazaro Ludoviko Zamenho) lengyel orvos-filológus alkotta meg 1887-ben - ma már több millióan, anyanyelvként pedig több ezren beszélik világszerte.

Az eszperantó szókincse körülbelül akkora, mint a magyaré, de mindent kiejtés szerint kell leírni. A főneveknek nincsenek nemei, az igék ragozása pedig nem függ az alanytól. Az eszperantó használ előképzőket és a szóalakot megváltoztató képzőket, jeleket, ragokat is. Az "eg" például egy olyan jel, amelyet a szó közepén kell elhelyezni, és fokozza annak jelentését: a "bona" jelentése így jó, a "bonega" kifejezésé pedig kiváló. Ingyen tanulhattok idegen nyelveket, otthonról - a 10 legjobb oldal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!