Mi lesz a magánoktatással? Reagált a nyelviskolák egyesülete az NGM közleményére Nyelvtanulás
MTI

Mi lesz a magánoktatással? Reagált a nyelviskolák egyesülete az NGM közleményére

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) örömmel értesült a Nemzetgazdasági Minisztérium új felnőttképzési...

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) örömmel értesült a Nemzetgazdasági Minisztérium új felnőttképzési törvényre vonatkozó jogszabály-értelmezéséről, amely szerint a törvény kizárólag az államilag támogatott, hazai és uniós forrásokból megvalósuló áfamentes képzésekre vonatkozik.

A nemzetgazdasági tárca szerint nem lehetetlenül el a nyelvi magánoktatás, amennyiben a magántanárok a piaci alapú működést választják, a továbbiakban is szabadon, tehát kaució és engedélyeztetés nélkül végezhetik tevékenységüket.

Ezt a szaktárca közölte pénteken az MTI-vel, egyúttal tudatva, hogy újabb egyeztetés zajlott le a Nemzetgazdasági Minisztériumban a felnőttképzés szakmai szervezeteivel: az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületével, a Felnőttképzők Szövetségével, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületével, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével, valamint a Nyelvtudásért Egyesülettel.

A tárca közlése szerint a szakmai szervezetek egymástól is eltérő álláspontot képviselnek alapvető szakmai kérdésekben. Abban azonban a minisztériummal egyetértenek: a törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyelviskolák - amennyiben állami vagy uniós forrást nem vesznek igénybe a képzéseikhez - szabadon dönthessék el, hogy tevékenységüket hatósági engedéllyel és az ezzel járó előnyökkel, vagy engedélyezés nélkül teljes mértékben piaci alapokon végzik.

Amennyiben a nyelviskolák és a magántanárok tevékenységükhöz állami vagy uniós forrást kívánnak felhasználni, minden esetben kötelező számukra a hatósági engedély megszerzése, amely garantálja a támogatások nyomon követhető elköltését - rögzítették.

A Nyelvtudásért Egyesület korábbi közlése szerint a magántanárok és a kisebb nyelviskolák ellehetetlenítése nem következik a felnőttképzési törvényből, ez kizárólag a nemzetgazdasági tárca szándékán múlik.

Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy az elmúlt hetekben napvilágot látott a Nemzetgazdasági Minisztérium nyelvi képzőkre vonatkozó, készülő szabályozásának több részlete. A kimunkálás alatt álló miniszteri rendeletek olyan módon értelmeznék a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvényt, mely a nagy képző intézmények működésmódjára megalkotott szabály- és követelményrendszert kötelező módon terjesztenék ki az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatási ágazat egészére.

Ezt a szervezet közölte pénteken az MTI-vel. Kiemelték: a törvény ilyen értelmezésének köszönhetően a céges nyelvi képzések feltételei a korábbiakhoz képest nem változnak, továbbra is alkalmazkodhatnak a munkaerőpiac diktálta változatos igényekhez. A NYESZE üdvözli egyúttal, hogy a jövőben is lehetőség van az olyan kisebb nyelvstúdiók, magántanárok szabad tevékenységére is, akik az engedélyeztetési eljárás költségeit nehezen tudnák kifizetni, előírásait nehezen tudnák betartani.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.