Folyamatosan csökken az általános iskolában németül tanulók száma Nyelvtanulás
Székács Linda

Folyamatosan csökken az általános iskolában németül tanulók száma

Kicsivel több mint 10 év alatt 65 ezerrel esett vissza a németet első nyelvként tanuló általános iskolások száma.

A 2010/11-es tanévben még 157 365 diák tanult németül és 359 032 angolul az általános iskolákban, mostanra viszont jelentősen csökkent a németül tanuló gyerekek száma. Míg angolul 437 622 diák tanult a 2023/24-es tanévben, németül már csak 92 875-en. Ez a 2022/23-as tanévhez képest is több mint 5500 diákkal kevesebb, 2010-hez képest pedig közel 65 ezerrel csökkent a németül tanuló gyerekek száma - derül ki a KSH friss adataiból.

Bár a német ezzel még mindig a második legnépszerűbb idegen nyelv Magyarországon, a számok arra mutatnak rá, hogy az iskolákban egyre inkább az angolt preferálják. Igaz, az angolt tanuló általános iskolások aránya a 2018/19-es tanév óta nem változott jelentősen, ellentétben azzal, hogy a német nyelvtanulók száma folyamatosan csökken.

Az Oktatási Hivatal egy 2021-es felmérése szerint egyébként németet már eddig is főként a nyugati országrészben tanultak a diákok első idegen nyelvként. Ennek oka feltehetően az osztrák határ közelsége lehet, illetve az, hogy a községi iskolákra egyébként is jellemzőbb a német nyelv tanítása, mint az angol.

A témával kapcsolatban egy az Alföldön élő szülő az Eduline-nak azt mondta; a negyedik osztályba készülő kislánya augusztus utolsó hetén fogja megtudni, hogy szeptembertől angolt vagy németet fognak-e tanulni az iskolában. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az iskolában gyakran előfordul, hogy ha egy osztály a német nyelvet kapja, a szülők "fellázadnak" és az igazgatóhoz vonulnak, hogy azt kérjék, inkább angolosak legyenek a gyerekeik. Azt ugyanis hasznosabbnak tartják, mint a németet.

 

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.