Megjelent az EF éves English Proficiency Indexe, amiben Magyarország meglepően előkelő helyen szerepel.

A lakosság angol nyelvtudása alapján Magyarország világszinten a 17., európai viszonylatban pedig a 15. helyen áll - derül ki az EF legújabb rangsorából, az English Proficiency Indexből.

A 2023-as listában összesen 113 országot vagy régiót listáztak, az európai országok mellett ázsiai, közel-keleti és afrikai országokat is.

A lista első helyét Hollandia szerezte meg, amit Szingapúr, Ausztria, Dánia és Norvégia követ, de a 17. helyével Magyarország is a magas szinten álló országok közé tartozik: igaz, megelőzi Görögország, Lengyelország, de még Románia és Bulgária is. Magunk mögé utasítottuk ugyanakkor Szlovákiát, Luxemburgot, Csehországot, Svájcot és Franciaországot is.

A 2022-es adatokhoz képest egyébként az indexben idén elért 588 pontunk 2 ponttal kevesebb, mint tavaly, a mutatószám azonban több országban is romlott az elmúlt években, feltehetőleg a koronavírus-járvány és az ezzel járó bezárások miatt.

 

Érdekesség, hogy hazai viszonylatban a felmérés szerint Pécsett beszélnek a legtöbben angolul, de a fővárosokat listázó felmérésben Budapest sem szerepelt rosszul, nemzetközi viszonylatban a 18. helyen áll, megelőzve többek között Brüsszelt, Prágát, Párizst, Szöult és Rómát.

 

Az adatok szerint a legtöbb angolul beszélő Magyarországon a 26-30 évesek között van, ami feltehetőleg annak köszönhető, hogy a korábbi években kötelező volt legalább egy középfokú, vagyis B2-es szintű nyelvvizsga megléte az egyetemi diploma megszerzéséhez.

A sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák és a nyelvvizsgakötelezettség eltörlése miatt bár az egyetemista korosztály nyelvvizsgázása jelentősen visszaesett, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke ezzel kapcsolatban korábban azt mondta az Eduline-nak, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók aránya viszont folyamatosan nő, akik nemcsak egyre többen, de egyre magasabb szinteken mérettetik meg magukat.