Továbbra sem lehet azt mondani, hogy többen jelentkeznének nyelvvizsgára vagy nyelvtanfolyamra a közelgő 2020-as felvételi szigorítások hatására. Friss adatokat tett közzé az Oktatási Hivatal.

 Habár a jelenleg az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának (NYAK) oldalán látható számok nem pontosan a 2019-es féléves adatokat mutatják - mondta el a hivatal kérdésünkre - az egyértelműen látszik, hogy a tavalyi évhez képest nagyságrendileg nem nőtt az év első 6-8 hónapjában nyelvvizsgát tett diákok száma.

"Az első félévre vonatkozóan azt láttuk, hogy szinte hajszálpontosan megegyeztek az adatok a 2018-as számokkal" - mondta el az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.

A 2018-as féléves adatok szerint, az első hat hónapban összesen 76 388-an tettek sikeres nyelvvizsgát, közülük 55 784-en angolból, 14 348-an pedig németből. A NYAK éves adataiból pedig kiderül, hogy tavaly harminchárom nyelvből összesen 120 566-an tettek valamilyen szintű nyelvvizsgát, közülük csaknem nyolcvanezren jártak sikerrel. Egyre közelebb a 2020-as felvételi szigorítás, mégis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.

Az egyesületi elnök szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mivel nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. "Ez a bizonytalanság év végéig is eltarthat, de az előzetes várakozások alapján a nyelvvizsgázók számában néhány százalékos növekedésre lehet számítani" – tette hozzá az egyesület elnöke.

"Az, aki most felvételizik, és reális esélye van, hogy a felvételi és érettségi felkészülés mellett elszaladjon egy tanfolyamra és nyelvvizsgázzon, pont az réteg, aki amúgy is jó eséllyel megy el nyelvvizsgára. Akiket igazán érint a szabályozás súlya, azoknál a lemaradás sokkal nagyobb, akár több éves is lehet. Nekik sajnos már késő van a felkészüléshez, hiszen évek alatt tudnák csak behozni a lemaradást” – mondta az egyesületi elnöke. 

Lehet, hogy mégsem a nyelvi érettségi a kulcs?

A lehetősége évek óta megvan a diákoknak, hogy az emelt szintű nyelvi érettségivel szerezzék meg a nyelvvizsga-bizonyítványukat, arról nem is beszélve, hogy nem kell fizeniük érte. Azonban vannak hátulütői is, hiszen nyelvi érettségit csak érettségi időszakban lehet tenni, így viszont – ha nem előrehozott érettségiről van szó - egy időben van a többi érettségi tantárggyal. Ilyenkor a felkészülési idő is elosztódik a többi tantárgy között. „A kötelező emelt szintű érettégi mellett, nagyobb kockázatot vállal az a diák, aki így dönt” – mondta a szakember.   Hozzátette: a végzősök 10-15%-a leteszi az emelt érettségit, a többségnek azonban praktikusabb a nyelvvizsga, hiszen lehet vele előre tervezni és ha nem sikerül, akkor újra megpróbálni rövid időn belül.

Az összes felvételizőnek majdnem 10%-a már külföldi egyetemre is beadja a jelentkezését, így a nemzetközi nyelvvizsgák súlya is megnőtt.

Novemberig legkésőbb azonban tiszta vizet kell öntenie a pohárba az oktatási kormányzatnak – mondta az egyesület elnöke - ilyenkor ugyanis még van esély arra, hogy a diákok átgondolják, miből vizsgáznak, mire készülnek és hogyan teljesítik a követelményeket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.