Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a földrajz előírt kötelező összóraszámát 7-ről 6-ra csökkentenék az új NAT tervezetének készítői - írja állásfoglalásában a Magyar Földrajzi Társaság.
„Megdöbbenéssel vettük tudomásul - egyben egy tantárgyunkat régóta sújtó negatív oktatáspolitikai döntéssorozat újabb állomásának látjuk -, hogy miután az 1995-ös kormányzat által készített NAT, drasztikusan csökkentette a földrajz óraszámát, miután 2014-től már nem lehet előrehozott érettségit tenni földrajzból, miután 2016-tól a szakgimnáziumok kb. 70%-ában szűnt meg önálló tantárgyként a földrajz, a NAT jelen tervezete minimális szintre kívánja zsugorítani a földrajztanítás súlyát a köznevelésben” – írja az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített állásfoglalásában a Magyar Földrajzi Társaság.
A szervezet szerint érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a földrajz előírt kötelező összóraszámát 7-ről 6-ra csökkentenék az új NAT tervezetének készítői - a hetedikesek heti 2, a nyolcadikosok heti 1 órában tanulnak földrajzt, míg a kilencedik évfolyamon heti egy, a tizedik évfolyamon két földrajzóra van.
„Míg a földrajz óraszáma például Ausztriában megegyezik a történelemével (14), addig Magyarországon a tervezet szerint annak mindössze egyharmada lenne (18 vs. 6) Holott a jelenlegi világunk térbeli gazdasági, társadalmi és globális környezeti folyamatainak bemutatására hivatott földrajz legalább annyira fontos és fajsúlyos tantárgy kellene, hogy legyen a magyar köznevelésben, mint a múltunkkal foglalkozó történelem” – emelik ki.
Ennyi kötelező órájuk lenne a diákoknak az új Nemzeti alaptanterv szerint
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.
A földrajzi társaság szerint a tantárgy olyan, a kormány által sokat hangoztatott pedagógiai cél miatt is fontos, mint a hazaszeretetre nevelés, de az óraszámcsökkentés – teszik hozzá – veszélyezteti a leendő geológus, hidrológus, meteorológus, közgazdász, közigazgatási, fejlesztéspolitikai és szociológiai szakemberek képzésének megalapozását.
„Az új NAT-ban megfogalmazott, és általunk is támogatott módszertani változásokat (projekt munka, kritikai gondolkodást fejlesztő vita, szerepjáték stb.) teljesen ellehetetlenítené tantárgyunk tovább csökkenő óraszáma, hiszen a NAT által is javasolt diák-domináns munkamódszerek sokkal időigényesebbek, mint a hagyományos, a 21. század iskolájában már idegenül ható frontális osztálymunka” – hívják fel a figyelmet.
Azt kérik, hogy módosítsák a NAT jelenlegi tervezetét, és ne csökkentsék, hanem – a diákok összes óraterhét nem növelve - emeljék a földrajz kötelező óraszámát legalább 9 órára.
Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
