Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.

„A természettudomány tantárgy (5–8. évfolyam) a természettudományos tudás bővítését és mélyítését a biológia, a kémia és a fizika területein egységes, tartalmi modulokban szervezett keretben folytatja” – olvasható az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében, amelyet péntek este hoztak nyilvánosságra az oktatas2030.hu oldalon. A hvg.hu már szerdán arról írt, a kiszivárgott információk alapján az általános iskolák felső tagozatán összevonnák a biológiát, a kémiát és a fizikát természettudományok tantárgy néven

Az anyagban megtalálható az 1-8. évfolyam kötelező tantárgyainak listája is, abban azonban – önálló tárgyként – sem a biológia, sem a kémia, sem a fizika nem szerepel, ehelyett a „természettudomány” nevű tantárgyat tanulnák a diákok 2019 szeptemberétől. Már ha az iskolák így döntenek: a tervezet egyik eldugott lábjegyzetéből ugyanis kiderül, a készítők az intézményekre bíznák, hogy a 7-8. évfolyamon diszciplináris bontásban vagy egy integrált természettudományos tantárgy moduljaiként oktatnák a biológiát, a fizikát és a kémiát.

A kormány nem elégedett?

Kizártnak tartja, hogy a jelenlegi javaslat formájában lépne életbe a Nemzeti alaptanterv egy év múlva, a vitaanyag azonban mindenkinek lehetőséget ad a véleménye kifejtésére - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A földrajz mindenképpen megúszná az átalakítást, az a kötelező tárgyak listáján is szerepel. A tervezetben az áll, „annak tudományági kettősségét (természet- és társadalomtudomány) felhasználva, a természettudományos gondolkodáson túlmutatva, a humán tudományokhoz (lásd gazdaság- és társadalomföldrajzi, hon- és népismereti tartalmak) is szervesen kapcsolódik”.

Az anyag azt is hozzáteszi: az iskolák a szabadon felhasználható órakeret terhére (vagyis amelyet a tanterv nem köt le egyik vagy másik tantárgy oktatására) akár „természettudományos gyakorlatok” nevű tárgyat is taníthatnak.

Hány órában tanulnak majd természettudományt?

Az óraszámok nem változnak: a ötödikesek és a hatodikosok heti két órában tanulnának környezetismeretet/természettudományt, akárcsak eddig. A 7. és a 8. évfolyamon heti hat természettudományos (ebben a földrajz is benne van) órával számol az alaptanterv tervezete – eddig egy hetedikes diák heti két-két fizika- és biológiaórát, egy földrajz- és egy kémiaórát ült végig, nyolcadikban fordult a kocka, a földrajz és a kémia kapott heti két órát, a biológia és a fizika pedig egyet.

A részletes tanrend alapján a 7. évfolyamon négy természettudomány és két földrajzórát kellene tartaniuk az iskoláknak, míg a 8. évfolyamon ötször 45 percet kellene elkülöníteni a komplex természettudomány és egyszer 45 percet a földrajz oktatására.

A szakgimnáziumokban már két éve "összevonták" a tárgyakat

A komplex természettudományi tantárgy nem új találmány, a szakgimnáziumok (vagyis a régi szakközépiskolák) kilencedik évfolyamán a 2016/2017-es tanévben vezették be, a többi szakgimnáziumi évfolyamon a diákok órarendjébe kötelezően csak egy, a tanult szakmához leginkább passzoló természettudományos tárgy került be.

Csakhogy míg az általános iskolákban marad a természettudományos tárgyak eddigi – összesített – óraszáma, a szakgimnáziumokban éppen a természettudományokra szánt órák megvágásával teremtettek időt a szakmai oktatásra.

2019-ben vezetik be az új tantervet

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus 6-án vette át az Oktatás 2030 nevű munkacsoporttól a Nat szakmai javaslatát. A társadalmi és szakmai egyeztetés dokumentum a www.oktatas2030.hu honlapon elérhető és véleményezhető 2018. szeptember 30-ig. Az észrevételeket a [email protected] e-mail címre lehet küldeni. A megjegyzések figyelembe vételével további szakértők bevonásával az anyagot kiegészíti a minisztérium, majd a dokumentum a kormány elé kerül, és azt követően kezdődik meg az új Nemzeti Alaptanterv kodifikációja - írta péntek esti közleményében a minisztérium.

Az új NAT-ot - az eredeti terveknek megfelelően - 2019 szeptemberétől vezeti be felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamtól.