Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői.
Most épp a korább tankönyvek engedélyeit nem hosszabbítják meg, holott erre nincs jogalap - írja a hvg.hu.
2013-ban számos tankönyvkiadó termékét engedélyezte az állam, az engedélyek öt évre szóltak, idén lejártak - írják. Négy hónappal a lejárat előtt a kiadók az Oktatási Hivatalhoz fordultak, a rendelkezéseknek megfelelően, ugyanis az engedélyek három alkalommal meghosszabbíthatók. A 2013-as engedélyeztetés idején ugyanaz a Nemzeti Alaptanterv volt érvényben, mint ma, a tankönyvek ugyanazok voltak, mint ma - teszik hozzá.
Államosított tankönyvpiac: az államtitkár szerint a tanárok így is szabadon választhatnak tankönyvet
"A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga az állam által garantált" - ismételte el sokadszorra Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki szerint a tankönyvek fejlesztésében a pedagógusok, a tanulók és a szülők is "érdemben vettek részt".
A magánkiadók fellebbeztek, bíróságon támadják meg a döntést. A fellebbezés ügyében, amit az OH-hoz kell beadni, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. Közigazgatási perről egyelőre nincs hír, a tankönyvesek tárgyalást szeretnének, de most nyári ítélkezési szünet következik, ráadásul a közigazgatási igazságszolgáltatás is átalakulóban van a felsőbíróság létrehozásával.
A tankönyvpiac 2013 végén indult államosítása azt mutatja, nem jó gazda az állam - írja az oldal. Azóta kerültek egyre dominánsabb helyzetbe (olykor ideiglenesen monopolhelyzetbe) az állami tankönyvkiadók, monopolhelyzetbe a tankönyvterjesztés. A magán-tankönyvkiadók ezért csak kis példányszámú, speciális területekre szóló (például nemzetiségi) tankönyveket tudnak kiadni, amelyeket nem éri meg kiadni – épp ezért lenne ezek kiadása állami feladat.
A tankönyvesek szakmai szervezete, a TANOSZ által elmondott példa tanulságos: az egyik legnagyobb (azóta megszűnt) magán-tankönyvterjesztő egy tankönyv árából 15 százalékot kért, és 6 százalékot adott az iskoláknak.
Az oldal azt írja, hogy a KELLO ma 20 százalékot kér a terjesztésért, és 4 százalékot ad az iskoláknak – nagyobb rész marad tehát nála, mindezt egy nevében nonprofit cég teszi. Az EU-s pénzekkel is támogatott állami tankönyvkiadás túl olcsón adja a könyveket, az ebből fakadó részesedés nem elég a KELLO-nak. Ezért a magán-tankönyvkiadók drágább könyveivel tudja kipótolni a bevételeit. Ha ezek a kiadók kiesnek, mert a tankönyveiket nem engedélyezi az állam, még több bevételtől esik el a KELLO, és még több közpénzt kell majd beletolni a veszteségei finanszírozására. Azaz az állam a magánkiadók szorongatásával csak minél több közpénz elégetését éri el.
Visszautasítjuk - válaszoltak Rétvári Bencének a tankönyvesek
Az egyesület szerint a parlamenti államtitkár a magánkiadókat úgy állítja be, mintha azok a gyerekek érdekei helyett csak a megszerezhető profittal törődnének. Ezért visszautasítják ezt az általánosító kijelentést. Közleményben reagált a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) Arató Gergelytől (DK) múlt héten az Emberi Erőforrások Minisztériumához érkezett az írásbeli kérdés ére.
