Éles vita folyt a Történelemtanárok Egyletének (TTE) rendezvényén a kísérleti ötödikes és kilencedikes tankönyvről. Ez az esemény is igazolta: elhibázott döntés volt szétverni a hibái ellenére is jól működő, sokszínű tankönyvpiacot. A vitatott könyvekből jelen pillanatban is több ezer gyerek tanul. – írta a Népszabadság.

Orbán Viktor kormányfő az előző ciklusban többször hangot adott annak, hogy szerinte túl sok a tankönyv és káosz van a piacon. Először a tankönyvellátást államosította, és annak a szereplőnek adott monopóliumot, amellyel az iskolák zöme elégedetlen volt. Az állami cég vezetőségébe pedig a „szakmaiság jegyében” a 2010-ben az önkormányzati választásokon megbukott esztergomi fideszes sleppet ültette – írta a Népszabadság.

A 2013. december közepén elfogadott új tankönyvtörvény két hét alatt lépett hatályba, gyakorlatilag megszüntetve a korábban működő piacot. Két kiadót felvásárolt az állam, az Apáczait és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. Az akkor még köznevelési államtitkár Hoffmann Rózsa leköszönése előtti utolsó intézkedésének egyikeként arról értesítette az állami fenntartásban lévő iskolákat, hogy csak az állami felvásárlás előtt álló kiadók könyveit választhatják, illetve az akkor még mindenki előtt teljességgel ismeretlen kísérleti tankönyveket. Több botrány is kirobbant már a kísérleti tankönyvek kapcsán, az erről szóló cikkeinket itt találhatjátok.

Hiába tiltakoztak a pedagógusok azzal, hogy a kormány korlátozza a törvényben garantált szabad taneszköz választáshoz való jogukat, erőből lenyomták a torkukon ezt az intézkedést is. A kísérleti tankönyvekkel kapcsolatban az idei tanév őszi félévében kezdődtek el a szakmai viták. A sajtóban leginkább Németh György történész és Borhegyi Péter tankönyvszerző kilencedikeseknek írt tankönyvét és az ahhoz tartozó munkafüzetet emlegették - az MTA "dilettánsnak" minősítette a könyveket, erről többet itt olvashattok. De bírálat érte az ötödikes tankönyvet is, amelynek egyik szerzője szintén Németh György. A vita a magyarok származásával, a magyar őstörténettel, a magyar nyelv eredetével kapcsolatos megállapításokról folyt. Az MTA állásfoglalást is adott ki a nyelvrokonságot tárgyaló fejezetekről.

Borhegyi Péter, a kilencedikes könyv társszerzője elmondta, miként változtak az új tantervekben a korszakhatárok. A diákoknak sokkal több korszakot kell egy adott tanéven belül elsajátítaniuk, mint korábban. "Míg korábban a tizedikeseknek 1711-ig kellett eljutniuk, addig ma 1849-ig. Mindezt heti két órában. Tizenegyedikben már 1945-ig kell eljutni. Egy tanév 2925 percből áll, nagyjából 15-21 perc van egy témára" – bontotta a heti két történelem órát tovább. "A gyerekek az internetről tájékozódnak, és meghökkentő butaságokkal is találkoznak, ami miatt forráskritikára kell őket nevelni. A kitekintő részeknél utaltunk arra, hogy inkább a digitális tananyagból tájékozódjanak, ne az internetről" – fejtette ki.

Három hét volt a könyv írására

A kísérleti tankönyvekkel kapcsolatos viták kereszttüzébe került egyik könyv szerzője, Németh György is részt vett az eseményen, az ő személye osztotta meg leginkább a szakmai közvéleményt. Németh a korábbi tankönyvek bírálata mellett megemlítette, hogy a Mozaik kiadó kukába került kiadványát sajnálja. Emellett örömét fejezte ki, hogy a tárca jövőre kivonja a Bánhegyi-féle ötödikes, hatodikos, hetedikes történelemkönyveket.

"Súlyosan fertőző dolgok kerültek a gyerekek kezébe – összegezte. – A kislányom három év múlva ötödikes lesz, és ha ilyen könyveket adnak a kezébe, nem állok jót magamért" – villantotta fel, miért is vállalta a minisztérium háttérintézményének felkérését. A könyvet ért kritikákkal kapcsolatban azt mondta, mindössze három hónapja volt az írásra – más tankönyvszerzők elmondták, egy könyv megírásához 2-3 év kellene. Bánhegyi Ferenc könyvét azért vonták ki most a forgalomból, mert rokonszenves figuraként ábrázolta Hitlert és idealizálta Horthy Miklóst, erről itt olvashattok.

"Nem légüres térben élünk. Az interneten és a tankönyvekben is rémes dolgokkal találkoznak a diákok. Van egy könyves bolt, a Szkítia, ott egy teljes polc a magyarok etruszk eredetéről szól, egy másik polc a hun eredetről. A népszámlálás során, amikor a nemzetiségi hovatartozásról kérdezték az embereket, több százan hunnak vallották magukat. Egy tankönyvnek ezekre reflektálnia kell" – magyarázta, miért emeltek be a könyvbe a tudománytalan eredetmagyarázatokat is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!