Ettől lenne igazán sikeres az oktatás, itthon mégsem használják Közoktatás
MTI

Ettől lenne igazán sikeres az oktatás, itthon mégsem használják

Délelőtt tízkor kezdik az iskolát brit középiskolások az Oxford négy évig tartó vizsgálatában, amely annak akar utánajárni, javulnak-e a vizsgaeredmények, ha később kelnek a diákok.

Több mint száz angol középiskola 10. és 11. évfolyamra járó, GCSE-vizsgák előtt álló tanulói vesznek részt a vizsgálatban, amely azokon a tudományos bizonyítékokon alapul, amelyek arra utalnak, hogy a tizenévesek biológiai órája egyáltalán nincs összhangban a hagyományos tanítási idővel - számolt be róla a The Daily Telegraph online kiadása.

A North Tyneside-i Monkseaton Gimnáziumban 2009-ben végzett úttörő kutatás során 19 százalékkal javultak a fő tantárgyakból szerzett érdemjegyek, amikor egy órával később kezdődött az iskola. Amikor azonban az iskolaigazgató távozott, visszatértek a 8.50-es kezdésre.

Hat idegtudományi vizsgálat egyike lesz az új kutatás. Más projektek a testmozgást növelik, vagy változtatnak az órák közti szüneteken, és lesz, amelyik agytornáztató játékokat illeszt a tantervbe. A 2018-ig tartó hat vizsgálatban összesen több mint 60 ezer tizenéves vesz részt.

"Tudjuk, valami furcsa dolog történik tizenéves korunkban, úgy tűnik, mintha nem lennénk összhangban a világ ritmusával. A szülők azt hiszik, azért, mert lusta a tini, és szerintük mindent megoldana, ha korábban menne aludni. A tudomány azonban azt mondja, reggel lenne szükség több alvásra" - magyarázta Collin Epsie, az alváskutatás vezetője.

A tizenévesek biológiai órája általában kétórás késést mutat a felnőttekéhez képest. A neurológusok szerint biológiai hajlamuk szerint éjfél körül mennének aludni és reggel 9-10 óra között lennének teljesen éberek és tettre készek. A biológiai óra ezt a beállítást követi a lányok körülbelül 19, a fiúk 21 éves koráig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.