A magyar börtönökben közel 800 fogvatartott kezdi meg általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 24 fő pedig felsőfokú tanulmányait - írja közleményében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1300-an piacképes szakmát is szerezhetnek a rácsok mögött, így majdnem minden ötödik fogvatartott, összesen több mint 3200 elítélt ül be a padokba hamarosan.

Az iskolai oktatás a rácsok mögött is hasonlóan zajlik, mint a szabad életben: a tanulóknak órakezdésre a tanteremben kell lenniük, a házi feladatot nekik is meg kell írniuk, de témazárók és röpdolgozatok is épp úgy részét képezik a tanóráknak, ahogy a feleletek is. Az osztályok kis létszámúak, ezért az ott folyó oktató-nevelő munka meglehetősen hatékony. Az oktatás órarend alapján történik, a tanórák 45 percesek, tízperces szünetekkel, a tananyag és az írásbeli-szóbeli vizsgáztatás pedig megegyezik a civil oktatási intézmények megfelelő évfolyamaiban bevett gyakorlattal.

A tanárok külsős oktatók, akik az adott büntetés-végrehajtási intézettel szerződéses jogviszonyban állnak.

A képzéseket szakképzési központok mellett felnőttképzésre specializálódott cégek bonyolítják le, mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás a büntetés-végrehajtási intézetben folyik. Ott történik a vizsgáztatás is, de a bizonyítványban semmiféle utalás sem szerepel arról, hogy a vizsgázó képesítését elítéltként szerezte. A legkeresettebb szakmák a festő, mázoló, tapétázó, a konyhai kisegítő, a targoncavezető, a bútorasztalos, a kőműves és burkoló, de a választék a nyomdaipari könyvkötő képzéstől a népi kézműves szakmáig igen széles. A börtönben felsőfokú tanulmányok folytatására is lehetőségük van az elítélteknek.