Sok pedagógus úgy érzi, alacsony a megbecsültsége - írja pénteki számában a Magyar Idők, amelynek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte általában is jellemző, hogy a korábban magas presztízsű szakmák nem pontosan annak a tiszteletnek örvendenek, mint régen. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa pedig úgy vélekedett, nincs meg annak a kultúrája, hogyan dicsérjük a tanítót és a tanárt.
Ha sok pedagógus úgy érzi, hogy alacsony a megbecsültsége, akkor el kell hinni nekik, és érdemes rávilágítani, hogy mi lehet ennek az oka - mondta Aáry-Tamás Lajos, aki szerint valójában sokkal nagyobb bizalom övezi a tanítók és tanárok munkáját, mint ahogy azt a pedagógusok képzelik.
Viszont egy szakma presztízsét az is meghatározza, mennyi pénzt lehet keresni vele - mutatott rá Horváth Péter, aki szerint sok párbeszédre van szükség a pedagógusok és a szülők, valamint a diákok között. Hozzátette, arról nem beszélnek eleget, "hogy miért tanítunk, mi a cél". Mint mondta, mind a tanárok, mind a szülők, de még a gyerekek is gondolnak valamit arról, mi legyen az oktatás célja, viszont nincsen erről közmegegyezés.
Az oktatási jogok biztosa szerint az a baj, hogy az eszközökről több szó esik, mint a célról, és mivel jelenleg nincsen cél, az eszközök a legjobb szándékok ellenére sokszor félresiklanak.
Minden harmadik pályakezdő tanár már az első években otthagyja az iskolát
Sok a pályaelhagyó fiatal pedagógus és egyre több az idős kolléga, így a pedagógushiány fokozódni fog - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Bár növekszik a pedagógus pályát választók száma, a képzésben résztvevők 43-44 százaléka már a tanulmányi évek során lemorzsolódik vagy más területre megy át.
