Aggasztó helyzet az iskolákban, mindenki a saját bőrén érzi majd néhány év múlva a tanárhiányt Közoktatás
Eduline

Aggasztó helyzet az iskolákban, mindenki a saját bőrén érzi majd néhány év múlva a tanárhiányt

A pedagógusok többsége 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. Az előző tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, hogy a tanárhiány évről évre növekszik: míg tavaly ilyenkor 1000–2000 között volt a betöltetlen pedagógusállások száma, ma ez kétezer fölött van.

„A számok önmagukért beszélnek, néhány éven belül mindenki tapasztalni fogja a tanárhiányt, mivel egyre kevesebb pedagógus lesz, aki tanítani tudja a gyerekeket” – magyarázza Szűcs. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a pedagógusok legtöbbje 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. A tavalyi tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt.

Szűcs Tamás szerint éppen ezért ha a kormány nem igyekszik emelni a pedagógusok megbecsültségét és nem javítja a munkakörülményeiket, pár év múlva a tanárhiány olyan probléma lesz, amit már nem lehet kezelni.

Országos tanárhiány? A Klebelsberg Központ szerint nincs

Országosan nem jellemző a tanárhiány, egy-egy tankerületben ugyanakkor valóban probléma - mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke, aki szerint az iskolák meg fogják tudni oldani a tanárhiányt. Hajnal Gabriella a hivatalba lépése alkalmából tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a központ szeretné tovább mélyíteni és még szakmaibbá tenni a tankerületi igazgatókkal az elmúlt másfél évben kialakított partnerkapcsolatot.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.