Szakgimnáziumok átalakítás után: kinek való ez az iskolatípus, és kinek nem? Közoktatás
Eduline

Szakgimnáziumok átalakítás után: kinek való ez az iskolatípus, és kinek nem?

Új intézménynév a bizonyítványban, kevesebb közismereti és több szakmai óra, átszabott érettségi − így néz ki a szakgimnáziumi oktatás egy évvel a szakképzés totális átalakítása után. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

Nem unatkoztak a szakgimnáziumokban dolgozók az elmúlt két évben: kétszer kellett lecserélni az egykori szakközépiskolák épületeinek névtábláit, a pecséteket, fejléces papírokat. 2015 nyarán még „csak” az intézménynevek változtak, a szakképző intézmények ugyanis a Klebelsberg Központ tankerületei helyett a Nemzetgazdasági Minisztérium által létrehozott szakképzési centrumokba tagozódtak be. Összesen negyvennégy ilyen centrum jött létre az országban, a szakközépiskolák és szakgimnáziumok ezek tagintézményeiként működnek. „Az iskoláknak nincs abszolút önállóságuk, az igazgatóknak korlátozott a mozgásterük, a folyamatok lassabbak. Igaz, ebből valószínűleg sem a diákok, sem a szülők nem érzékelnek sokat” − mondta a HVG-nek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, aki a korábbi időszak állandó pénzhiánya után előrelépésként tekint arra, hogy „ha elkopik egy szerszám, ami kellene az oktatáshoz, kapunk másikat”.

A 2016-os változásokat azonban már a kilencedikes diákok is a saját bőrükön érezték. A korábbi szakközépiskolákat szakgimnáziumokká „léptették elő”, az új név mellé pedig felmenő rendszerben új tantervet is kaptak az intézmények. A képzés továbbra is 4+1 éves, a korábbi rendszerrel ellentétben a tanulók azonban már az érettségi mellé is kapnak szakképesítést, a matúra után pedig technikusi végzettséget szerezhetnek. Az új rendszerben szakmai foglalkozásból többet, közismereti órából pedig kevesebbet kell beépíteni a szakgimnazisták órarendjébe. Míg magyar nyelvből és irodalomból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van egy héten, mint a gimnazistáknak − sőt informatikából eggyel több −, addig a legtöbb intézményben a gimnáziumokban megszokott kettő helyett továbbra is csak egy idegen nyelvet oktatnak. Az új tanterv készítői elsősorban a természettudományos oktatás óraszámát vágták meg: a kilencedikeseknek nincs külön biológia-, földrajz-, fizika- vagy kémiaórájuk, helyette heti háromszor negyvenöt percben tanulhatnak „komplex természettudományt”, a tizedik évfolyamtól pedig mindössze egy, a választott szakmához leginkább passzoló természettudományos tárgy oktatása kötelező. Az így „üresen” maradt órakeretbe szakmai tantárgyakat illesztettek, így a szakgimnazisták hetente legalább 10-12 szakmai foglalkozáson vesznek részt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nagy reményeket fűzött a szakgimnáziumi rendszer létrehozásához, alighanem arra számítottak, hogy az új név, az érettségivel megszerezhető „bónusz” szakma, valamint a hiányszakmákat tanulók ösztöndíja − azok a diákok, akik kilencedikesként ilyen szakmát választanak, viszonylag nagy összegű, havi 10-50 ezer forintos juttatást kapnak jegyeiktől függően − több 14 évest csábít majd az intézményekbe. A tavalyi felvételi adatok alapján azonban úgy tűnik, nem állt meg a jelentkezői létszám csökkenése. A szakgimnáziumok 54 858 férőhelyéből 24 684 üresen maradt (tavaly a helyek 44, két éve 37 százaléka volt betöltetlen), annak ellenére, hogy az intézmények kétharmada nem tette kötelezővé az írásbeli felvételi megírását, a jelentkezőket csupán az általános iskolai jegyek alapján rangsorolták.

Középiskolai felvételi: milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket?

Milyen szempontok alapján döntenek a középiskolák arról, felveszik-e a jelentkezőket a jövő szeptemberben induló osztályokba? A középiskolai felvételin az oktatási intézmények három szempont alapján dönthetnek a felvételi kérelmekről: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján.

A szakgimnáziumi rendszer népszerűségének aligha tettek jót az elmúlt két év botrányai. Az új kerettanterv hivatalos, végleges verziója hat nappal a 2016/2017-es tanév előtt jelent meg, vagyis a tavalyi 9. évfolyamosok − akik elsőként haladtak az új zsinórmérce szerint − a középfokú felvételikor még nem tudhatták, pontosan mit és milyen óraszámban fognak tanulni. A komplex természettudományi tantárgy foglalkozástervei, segédanyagai még az idei tanév elejére sem készültek el, ezért a HVG-nek nyilatkozó pedagógusok szerint a szakgimnáziumokban oktató földrajz-, fizika-, kémia- és biológiatanárok egész egyszerűen felosztották egymás között a heti három órát, továbbra is mindenki csak a saját tantárgyát oktatja, a legtöbb intézményben szó sincs a „komplex természettudományos látásmód” kialakításáról.

Ráadásul a 2017-es szakgimnáziumi érettségi sem volt zökkenőmentes. Ettől az évtől a végzősöknek a négy fő tantárgy mellett komplex szakmai érettségit is kötelező tenniük, több civil és szakmai szervezet azonban tiltakozott a szigorítás ellen, amely szerintük felesleges plusz terhet jelent azok számára, akik nem saját szakmájukban, hanem egészen más szakterületen tanulnának tovább. Ha olyan egyetemi szakra felvételiznek, amelyhez a kötelezőkön kívül egy másik közismereti tárgyból, például fizikából, biológiából vagy éppen rajzból is kell érettségi, öt helyett hat vizsgára kell tanulniuk, vagyis a felvételi versenyben a gimnazistákhoz képest jókora hátrányból indulnak. A felkészüléshez szükséges anyagokat túl későn, 2016 decemberében hozták nyilvánosságra, több érettségiző pedig arról számolt be, hogy vizsgakövetelményekkel sem a diákok, sem a pedagógusok nem voltak tisztában, így több szakmai tárgyból hármasnál is rosszabb átlageredményt értek el a vizsgázók.

Nem meglepő, hogy a szakképzésben tapasztalható diákhiány enyhítésére többféle terv is napvilágot látott az elmúlt években. Az idei egyetemi-főiskolai felvételi után az Oktatási Hivatal például mind a 33 ezer − sikertelenül − felvételiző figyelmét felhívta a szakképzési centrumok képzési kínálatára, de ennél drasztikusabb ötletek is előkerültek már. Egy tavalyi háttérdokumentum azzal számolt, hogy a gimnáziumi keretszámok fokozatos csökkentése és a kötelező középiskolai felvételi bevezetése „hatékonyan” a szakképzés felé terelné a nyolcadikos általános iskolásokat, ezt a tervet azonban egyelőre jegeli a kormány, az legalábbis biztosnak tűnik, hogy a választások előtt nem vágnak bele ilyen, várhatóan nagy tiltakozást kiváltó átalakításba. A szakképzési centrumokban működő vegyes, vagyis szakgimnáziumi és gimnáziumi osztályokat is indító iskolák egy része már így is elveszítette gimnáziumi képzését: számos intézmény hiába viseli még régi nevét, a profiltisztítás jegyében már tavaly is kizárólag szakmai képzéseket kínált a jelentkezőknek.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.