Balogh László: fontos, hogy a nemzeti alaptantervbe bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása Közoktatás
MTI

Balogh László: fontos, hogy a nemzeti alaptantervbe bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása

A pénzügyi termékek behálózzák az emberek életét, egyben kitűnő lehetőségeket, de veszélyes csapdákat is jelentenek - így fogalmazott Balogh László.

Balogh László a cselekvési terv kulcsfontosságú elemének nevezte, hogy a nemzeti alaptantervbe bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása. Az ismeretanyag átadásának élményalapúnak kell lennie - hangsúlyozta utalva arra, hogy a pedagógusok képzése is fontos feladat. A felnőtt lakosság elérésének az egyik módja szerinte az, ha a diákok hazaviszik a tudást - tette hozzá utalva arra, hogy más csatornákon, például médiakampányokkal és tájékoztató anyagokkal is készülnek az aktív korúak megszólítására. 
    

Az államtitkár arra is kitért, az Okosan a pénzzel nevű hét éves stratégia végrehajtása már megkezdődött, tavaly szeptembertől a szakgimnáziumokban a pénzügyi ismeretek már bekerültek a tananyagba. Úgy fogalmazott, hogy a visszajelzések a témában rendkívül pozitívak. Balogh László utalt arra is, hogy a stratégia keretében 60 ezer POS-terminál kihelyezését támogatja a kormány, amelyek felét már telepítették is. Hozzátette azt is, hogy a Pénz7 című eseménysorozat keretében 200 ezer diák vett részt speciális előadásokon a pénzügyek témájában, ami európai szinten kiemelkedő eredmény. 

Újabb változás jön szeptembertől: pénzügyi ismereteket is oktatnak majd az iskolákban

Szeptembertől pénzügyi ismereteket is oktatnak az iskolákban, de azt egyelőre nem lehet tudni, külön tantárgy lesz-e a pénzügy. Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár ezen a héten kétszer is nyilatkozott arról, hogy az elképzelések szerint 2018-2019-ben megkezdődne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban, illetve a pedagógusok képzését is módosítják az új igényeknek megfelelően.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.