Horváth Péter a lap csütörtöki számában elmondta: a Köznevelési Kerekasztal a PISA-felmérés eredményének értékelését követően elkészülő ajánlásában többek között a pedagógus- és továbbképzés átalakítását, a tartalomfejlesztést, valamint a módszertan átgondolását javasolja majd a kormánynak.

Rövidebb nyári szünet?

A pedagóguskar elnöke a tanévi struktúra átalakításán belül a nyári szünet rövidítéséről úgy vélte, egyelőre sem az iskolák, sem a magyar társadalom nem készült fel erre. Az a hivatkozás, hogy a gyerekek nyáron túl sokat vannak felügyelet nélkül, lehet, hogy valós, de tanév közben sokkal nehezebb megoldani a családoknak ezt a problémát - mondta, hozzátéve, hogy az egésznapos iskolát pedig abban az esetben tartja jó megoldásnak, ha arról az intézmények maguk dönthetnek.

Horváth Péter az új állami intézményfenntartó rendszerről elmondta, még nincsenek jelei annak, hogy a döntéshozatal valóban közelebb került az igazgatóságokhoz, a működést csak most vették át a tankerületek.

Az elnök pozitív tapasztalatnak nevezte ugyanakkor, hogy tavaly sikerült stabilizálni az intézményfenntartó központ költségvetését, megszűnt az adósságállomány. Ez óriási lépés - vélekedett, mivel lehetővé vált a tervezési munka és már nincsenek elmaradások a kifizetéseket illetően.

Tanári fizetések: emelni kellene az alapot

Az elnök végül a minimálbér-emelés miatti bérfeszültséggel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az NPK szerint elengedhetetlen, hogy 2018. január 1-jétől érdemben növekedjen a vetítési alap. Mindezt azzal indokolta, hogy a 2013-as jogszabályban a mindenkori minimálbér 180 százalékát jelentette az illetményalap. Ez egy nem kirívóan magas, de elfogadható szám volt. Ugyanakkor, mivel a vetítési alap befagyott 2014. január 1-jétől, és a béremelést végül több lépcsőben kezdték megvalósítani, ez jelen pillanatban már csak 140 százalék. A pedagógustársadalom presztízse tehát csökkent, hiába vezette be a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjat - mondta.