Több évvel el kell halasztani az új tanterv bevezetését a PDSZ szerint Közoktatás
Eduline

Több évvel el kell halasztani az új tanterv bevezetését a PDSZ szerint

Több évvel el kell halasztani az új Nemzeti alaptanterv bevezetését - ezt javasolja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Kevés lenne a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által javasolt egyéves halasztás - írja az új Nemzeti alaptanterv bevezetéséről a PDSZ közleményben. "Nem lehet ugyanis kellő előkészítés híján bevezetni az oktatás tartalmi módszertani megújítását, mert egy ilyen eljárás – megerősítve az MTA álláspontját - ellenhatást fog kiváltani, és hosszú időre vissza fogja vetni a közoktatás modernizálását" - írják.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága hétfőn tette közzé részletes véleményét az új NAT tervezetéről. Többek között azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó. Kiemelik azt is, hogy egy évvel el kell halasztani az új NAT bevezetését.

A PDSZ fontosnak tartaná a pedagógusok felkészítését (az MTA nemzeti tanár-és továbbképzési tantervet javasol) a megújulásra, ám szerintük ezt nem lehet a NAT bevezetésével egy időben végezni. "Ez a folyamat csak akkor érheti el hatását, ha megelőzi annak indítását" - fogalmaznak.

A beérkezett vélemények alapján átalakított tervet pedig ismét, az előzőnél jóval hosszabb időre kellene társadalmi vitára bocsátani - érvel a szakszervezet.

Egyetemi felvételi 2025: hány ponttal lehet bejutni jogra? Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Egyetemi felvételi 2025: hány ponttal lehet bejutni jogra?

A 2024-es felvételin már 372 ponttal be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként jogra, de költségtérítéses formában volt olyan egyetem, ahol nappali tagozaton már egy erősen közepes-négyes érettségi is elég volt a bejutáshoz. Megnéztük, hogy az idei eljárásban mitől függ, hogy a ponthatárok felfelé vagy éppenséggel lefelé mozdulnak.