Nincs megoldás az óvodákból kitiltott kétévesek helyzetére? Közoktatás
Eduline

Nincs megoldás az óvodákból kitiltott kétévesek helyzetére?

Az óvodával összevont bölcsőde felszámolására nem csak pénz, szakemberi gárda sincsen.

Bajban vannak a kis falvak: szeptembertől nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát, más megoldásra viszont se pénz, se szakember - írja a Népszava.

Eddig csak a tízezer főnél nagyobb városokban volt kötelező bölcsődét működtetni, most azonban minden olyan településen mini-, családi- és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, 3 év alatti gyermek él vagy ahol legalább 5 gyermek szülei igénylik az ellátást. A kis falvakban ez nem csak anygilag megoldhatatlan: már az óvónőket is lasszóval kell fogni - írják hozzá.

A változtatás nem csak azokat a gyerekeket érinti, akik elmúltak kétévesek, de még nem töltötték be harmadik évüket, így nem vehetik fel őket a normál óvodába, hanem szüleiket is. Ezért van olyan falu, ahol titokban szervezték meg a kicsik felügyeletét.

Azok az anyukák, akik a GYED letelte után visszamennének dolgozni, nehéz helyzetbe kerülnek: vagy elviszik gyereküket egy városi bölcsődébe, mert a környező falvak nincsenek ilyen intézmények vagy otthon maradnak velük még egy évig. Utóbbi esetben vállalniuk kell a havi 25 ezer forintos GYED-del járó szűkös megélhetést - mondta el a lapnak Nagy Marina, a komlóskai összevont óvoda-bölcsőde vezetője.

A pedagóguskar elnöke nem tudta, hogy csak velük egyeztettek az óvodások nemzeti neveléséről

" Nem tudtam, hogy csak velünk egyeztettek erről. Nem tartom jó ötletnek" - mondta az óvodai alapprogram módosítását megelőző egyeztetésről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. A Népszavának azt mondta, jobb lett volna kikérni más szervezetek szakmai véleményét is.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.