Végleg eltörölnék az óraátállítást: egy órával később kezdődne az iskola is? Közoktatás
Eduline

Végleg eltörölnék az óraátállítást: egy órával később kezdődne az iskola is?

A kormánypárti képviselők most sem vették napirendre az óraátállítás eltörlésének kérdését. Ha megtennék és a parlament elfogadná, később kezdődhetne az iskola - írja a 24.hu.

Ahogy arra mi is felhívtuk a figyelmet, idén 29-ére esik október utolsó vasárnapja, vagyis most vasárnap hajnali három óráról kettő órára tekerjük vissza az órák mutatóit. Ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás.

A 24.hu azt írja, egyesek biológiai órája hamar átáll, mások egy hétig is szenvednek, a felmérések szerint a magyarok túlnyomó többsége szabadulna az egésztől. Erre hivatkozva – és arra, hogy gazdasági előny ma már nem származik belőle – kezdeményezte tavaly Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője az óraátállítás eltörlését, és a nyári időszámítás véglegessé tételét. A gazdasági bizottság kormánypárti tagjai  azonban leszavazták, így a vita sem kezdődhet meg.

Hány órakor kezdődne az iskola?

Nyári időszámítás szerint 2017. november 1-jén 7:26-kor kelne a nap, december 15-én már 8:23-kor,és egészen február elejéig reggel nyolc óra után. Gyerek és felnőtt sötétben kezdené a napot, sőt hetekig még napkelte előtt becsöngetnének az iskolákban.

Ha a téli időszámítást alkalmaznánk egész évre, télen maradna minden úgy, mint most, nyáron viszont jó ideig hajnali négy előtt kelne a Nap, cserében persze előbb, már nyolc óra körül kezdene sötétedni.

Ha mégis így lenne, nyilvánvalóan tenni kell a negatív következmények ellen például azzal, hogy akár a téli félévben, akár egész évre későbbre tolják a napi iskolakezdést.

Mikor lesz a 2017-es őszi óraátállítás? Hat dolog, amit nem tudtál a téli időszámításról

Október 29-én ismét át kell állítani az órákat, hajnali 3 órakor 2-re kell visszatekerni a mutatót. De mióta létezik nyári időszámítás? Melyik az az ország, ahol "örök tél" van? És eredetileg miért vezették be az óraátállítást? 1. Franklin ötlete volt?

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.