Ha szegény a család, a továbbtanulás sokszor csak álom Közoktatás
Eduline

Ha szegény a család, a továbbtanulás sokszor csak álom

Komoly hatással van a diákok továbbtanulási terveire családi hátterük: az azonos teljesítményű középiskolások közül a jobb helyzetűek sokkal nagyobb arányban készülnek a felsőoktatásba, mint szegényebb társaik.

Attól, hogy egy ország gazdag, még nem biztos, hogy képes egyenlő tanulási esélyeket biztosítani a gyerekeknek. Sőt a szegényebb országokban élő gyerekek gyakran jobban teljesítenek az iskolában, mint a tehetősebb országokban tanulók – áll az UNICEF "Egy igazságtalan kezdés: Egyenlőtlenség a gyerekek oktatásában a gazdag országokban" című jelentésében.

A tanulmány 41 EU- és OECD- tagállamot rangsorol az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatási egyenlőtlenségek alapján. A kutatás arra is kereste a válaszokat, hogy milyen módon befolyásolják a gyerekek teljesítményét az olyan tényezők, mint a szülők foglalkozása, a migrációs háttér vagy az iskolai jellegzetességek. Magyarország a középmezőnyben végzett a felmérésben.

A felmérés az óvodai szint esetében azt tekinti mérvadónak, hogy a gyerekek hány százaléka vesz részt szervezett oktatásban egy évvel a tanköteles kor elérése előtt. Az általános és a középiskolai szinten egyaránt az olvasásban legjobban és legrosszabbul teljesítő diákok közötti távolság volt a legfőbb indikátor. A kutatás az általános iskolások között a 10 évesekre, a középiskolai tanulók között pedig a 15 éves korosztályra fókuszált, az utóbbiak közötti egyenlőtlenség mutatja meg a leginkább a tanköteles kor vége felé közelítők helyzetét.

Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban

Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.

„A gazdag országok többet tehetnek és többet is kell tenniük a hátrányos helyzetű családok gyerekeiért, mert őket veszélyezteti a leginkább a lemaradás" – mondta dr. Priscilla Idele, az UNICEF firenzei Innocenti Kutatóközpontjának igazgatója.

Magyarország a lista középső mezőnyében kapott helyet, az óvodai rangsorban a 32. pozíciót foglalja el, míg az általános és középiskolai rangsorban is egyaránt a 19. helyezést érte el. A régióban Ausztria ugyanebben a listában a 10., 5. és 29. helyeket érte el, míg Szlovákia például a 37., 21. és 32. pozíciókat.

Az általános iskolai oktatásban Hollandiában a legkisebbek az egyenlőtlenségek, ám a sikert beárnyékolja, hogy az ország a középiskolások körében már számos egyenlőtlenséget mutat (26. hely). A 15 évesek körében Lettországban a legjobb a helyzet. A balti ország teljesítménye kimagasló, hiszen a két iskolai kategóriában az első, valamint a második helyen végzett a rangsorban. A középiskolások egyenlősége alapján jól szerepelt még Írország és Spanyolország is. A 15 évesek olvasási készségei között Máltán, Bulgáriában és Izraelben vannak a legnagyobb egyenlőtlenségek.

Továbbtanulsz? A családi hátteredtől függ

A kutatás megállapítja, hogy az általános iskolások és a 15 éves középiskolások teljesítményét Magyarországon jelentősen befolyásolja a szülők foglalkozása: a magasabban kvalifikált szülők gyermekei jobb eredményt érnek el. A családi háttér hatással van a gyerekek terveire is: még az azonos teljesítményű középiskolások közül is a jobb helyzetűek szignifikánsan nagyobb arányban készülnek a felsőoktatásba, mint az alacsonyabb státuszú családi háttérrel rendelkező társaik.

Megvizsgálták azt is, hogy az iskolák közötti különbségek kapcsolatba hozhatók-e a tanulók teljesítményével. Magyarországon ez a hatás nagyon erős, sőt a középfokú oktatásban még fokozódik is olyannyira, hogy az iskolák közötti különbségek hatása meghaladja az iskolán belüliekét.

Az oktatáspolitika és az alkalmazott tanítási módszerek is fontos befolyásoló tényezők. Magyarországon például csak a középfokú intézmények 35,1 százalékában folyik valamilyen csoportmunka, míg Ausztráliában ez az érték 88,1 %.

A felmérés készítői úgy vélik, sok esetben megfelelő szabályozással javítani lehetne az eredményeken. Az ajánlások között szerepel a magas színvonalú kora gyermekkori oktatás biztosítása minden gyermek számára, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Fontos, hogy minden gyerek elérjen egy jó minimum színvonalat, továbbá az is, hogy a döntéshozók ne csak az országok átlagos teljesítményére, hanem az átlagok mögött meghúzódó egyenlőtlenségek felszámolására is koncentráljanak.

Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel

"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?

 

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.