Az ókori Görögországot mint a demokrácia bölcsőjét emlegetik, pedig a mai értelemben véve nem is volt demokrácia, ráadásul maguk a görögök is utálták.

Az ókorban még egyáltalán nem tartották olyan jónak a demokratikus berendezkedést, ráadásul az olyan elismert gondolkodók, mint Platón vagy Arisztotelész sem volt nagy rajongója az akkori államformának - írja a Ma is tanultam valamit blog. Utóbbi szerint a demokrácia egy "elfajzott" államforma, a szegények zsarnoksága, Platón pedig azt kritizálta benne, hogy túl nagy szerepet kap benne a vélemény, a tudás rovására. Platónnak mellesleg személyes oka is volt arra, hogy ne szeresse a demokráciát, ugyanis ez tette lehetővé, hogy Athén polgárai halálra ítéljék Szókratészt, Platón tanítóját. Lesújtó eredmény: ezt gondolják az egyetemisták a politikáról.

A másik tévhit, hogy a demokrácia az ókori Görögország államformája lett volna. Egyrészt - erre bizonyára emlékeztek a töriórákról - nem volt még mai értelemben vett Görögország, hanem csak egymás mellett élő városállamok. Mindezt annak ellenére, hogy vallásukban, nyelvükben, és gazdasági, illetve háborús érdekeikben is megtalálhatták volna a közös nevezőt. Az viszont tény, hogy a városállamok közül mindössze egyetlen egyben uralkodott demokrácia, mindenhol máshol úgynevezett oligarchiára, vagy más szóval arisztokráciára rendezkedtek be. Ez azt jelenti, hogy általában vagyoni alapon kiválasztott kevesek uralkodtak a többség fölött. Ezt azért szerették a görög gondolkodók - akik természetesen kiváltságos helyzetben voltak, és az arisztokráciából kerültek ki - mert szerintük az anyagi függetlenség a szellemi és politikai függetlenség alapja. Úgy vélték, addig nem hozhatnak a polgárok jó politikai döntést, ameddig nem elég gazdagok. Arisztotelész szerint viszont a legjobb egyfajta kevert államforma, melyben a monarchia, az arisztokrácia és a demokrácia is szerepel - szerinte ilyen volt Spárta, de későbbi gondolkodók inkább Rómára mutatnak példaként.

Az egyenlőségről pedig szintén tanulhattatok töriórákon. A demokráciában csak athéni állampolgárok vehettek részt, így például a nőket és a rabszolgákat teljesen kizárták a döntéshozatalból. Az ő helyzetük az athéni demokráciában rosszabb volt, mint amit más városállamok nem demokratikus berendezkedéseiben tapasztalhattak volna, ráadásul Athén gazdaságának sem tett jót, hogy a rabszolgatartásra támaszkodott. Emellett az állampolgárok között is voltak vagyoni alapon kivételezettek, a szegényebbek például nem is tölthették be az arkhóni tisztséget. Nem csoda, hogy a legöregebb modern kori demokráciában, az Egyesült Államokban is inkább Rómát vették alapul, és nem Athént.

Még több tudományos tény és tévhit

Négy tudományos tény, amit biztosan nem tudtatok Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk Ez sem úgy van, ahogyan az iskolában tanították Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs Öt tudományos tény, amire mindig is kíváncsiak voltunk

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!