Milyen feladatai vannak a Nemzeti Pedagógus Karnak? Mivel jár a tagság? Kell-e tagdíjat fizetni? Kérdések és válaszok.
Mi az a pedagóguskar?
A pedagógusok tavaly létrehozott köztestülete, amely a szakmai érdekképviseletet látja el, emellett javaslatokkal, állásfoglalásokkal látja el az oktatásért felelős tárcát. Ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, illetve véleményezhet és javaslatokat tehet a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotásakor és módosításakor. A pedagógusok etikai kódexének kidolgozásáért is a kar felel.
Be kell lépnem?
Nem kell, már mindenki tag. A szakszervezetekkel ellentétben ugyanis itt nincs választási lehetőség: minden állami és önkormányzati fenntartású iskolában dolgozó tanár automatikusan a kar tagja lett.
Tagdíjat is kell fizetni?
Fizetni nem kell, az etikai kódex szabályait azonban mindenkinek be kell tartania. A szabályszegők ellen akár etikai eljárást is indíthatnak.
Az egyházi és magániskolák tanárai megússzák a tagságot?
Igen, a pedagóguskar csupán partneri megállapodást köt(het) azokkal az intézményekkel, amelyeknek nem az állam vagy az önkormányzat a fenntartója.
Hogyan működik majd?
Minden megyében és a fővárosban is lesz területi szerve, ezek látják majd a különböző feladatokat. A testület véleményezheti majd a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat, javaslatot tehet. Ehhez tizenhat szakmai tagozatot hoznak létre.
Kik döntenek majd ezekről a dolgokról?
A kar legfontosabb döntéshozó szerve, a választmány. Április 16-ig a www.nemzetipedkar.hu honlapon keresztül jelölhetnek kollégákat a tanárok. A jelöltek ajánlásait április végéig gyűjtik össze, az elegendő ajánlással rendelkező jelöltek listáját közzéteszik a honlapon. A kar tagjai (vagyis minden pedagógus) május közepén választókerületenként szavazhatnak rájuk.
A tervek szerint május végére minden megválasztott jelölt megkapja a megbízólevelét, az oktatásért felelős miniszter pedig június 14-re összehívhatja az országos küldöttgyűlést. Itt a küldöttek megválasztják a kilenctagú elnökséget (az elnököt, az elnökhelyettest és a hét elnökségi tagot). Az országos küldöttgyűlés megalakulását követő három hónapon belül összehívják a területi küldöttgyűléseket is, amelyeken megválasztják a területi elnökséget. A tizenhat szakmai tagozat is ebben az időben alakul meg.
Nem úgy volt, hogy Hoffmann Rózsa lesz az elnök?
Sajtóhírek szerint elképzelhető, hogy a pedagóguskar vezetését bízzák majd Hoffmann Rózsára, de az is lehet, hogy a parlament oktatási bizottságának elnöke lesz. Egy dolog biztos: államtitkárként nem folytatja.
Arról, hogy mi vár a pedagógusokra 2014-ben, itt olvashattok, a pedagóguskarról szóló cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |