Egymást váltották az oktatási/felsőoktatási/köznevelési államtitkárok és helyettes államtitkárok, többször tüntettek az egyetemisták és a középiskolások, létrejött a Klik, új köznevelési és felsőoktatási törvényt fogadtak el, lett új NAT, állami fenntartásba kerültek az iskolák - kapkodhattuk a fejünket az elmúlt nyolc évben. Minden mozzanatra emlékeztek? Tudjátok, mi volt a Hoffmann-féle államtitkárság első döntése? Vagy hogy ki volt az első felsőoktatási helyettes államtitkár? És azt, hogy mikor volt a "télirózsás diákforradalom"?
Nem unatkozhattak az elmúlt nyolc évben azok, akik tanárként, szülőként vagy diákként folyamatosan figyelték az oktatást érintő kormányzati döntéseket. Kis túlzással minden változott: új törvények születtek, új alaptantervet fogadtak el (sőt azóta már a "legújabb" NAT-on dolgoznak), átnevezték a szakközépiskolákat és a szakiskolákat, elindult a pedagógusok életpályamodellje, és jó néhány - erősen megkérdőjelezhető - oktatási ötlet is előkerült.
Tizenkét kérdést állítottunk össze azoknak, akik úgy érzik, emlékeznek még arra, milyen döntései voltak a Hoffmann- és Palkovics-államtitkárságnak, fel tudják idézni a Klik létrehozásának pillanatát.
„A mostani NAT egy borzalom": ki mit ígér a diákoknak és a tanároknak?
Új alaptanterv, nyolcévente egy év tanulmányi szünet a pedagógusoknak, az óraszámok, az osztálylétszámok és a tananyag mennyiségének csökkentése, a tanári fizetések emelése - többek között ilyen ígéretek hangoztak el azon a miniszterelnök-jelölti vitán, amelyet a Független Diákparlament szervezett. És amelyre Orbán Viktor nem ment el.
