Addig azonban semmi sem szivároghat ki – így szól a miniszteri ukáz, és az összezárás olyan sikeres, hogy még a NAT-ügyekben korábban igen jól értesülteknek számító szakemberek sem tudnak semmiről. A nagy hallgatásnak pedig rossz üzenete van; a HVG által megkérdezettek baljós előérzetükről számoltak be.

Pedig voltak biztató jelek. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, a korábban néhány ügyben  még Orbán Viktort is meghátrálásra késztető diáktüntetések kiújulása nyomán, hogy az erkölcsi nevelést a középpontba helyező Hoffman Rózsa távozásával a minisztériumot is eléri a reformlendület. Erre utalt a szekértáborokon kívül állónak számító szakember, Csépe Valéria akadémikus miniszteri biztosi kinevezése, aki nagy elánnal vetette magát a munkába. Jövőbe mutató, érdemi változást ígért, érzékelve azt, hogy a magyar közoktatás iskolái – tisztelet a kivételnek – leragadtak a múlt században.

Bár a NAT-tal kapcsolatos kormányzati elvárások, miszerint „legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú”, már előrevetítettek valamit abból, mennyire kaphat szabad kezet, Csépe a parlament szakbizottságában történt tavaly decemberi meghallgatásán is arról beszélt, hogy olyan új szemléletű alapterv készül, amelynek középpontjában a tanulás és a tanuló áll.

Részletek az e heti HVG-ben.