Ezek a képek terjednek az interneten: ilyen menzamenüt kapnak a diákok Közoktatás
Eduline

Ezek a képek terjednek az interneten: ilyen menzamenüt kapnak a diákok

Az Egyesült Államokban a pizza is lehet zöldség, Franciaországban a nap talán legfontosabb része a menza, a skandináv országokban pedig mindenki számára ingyenes – ilyenek a menzák a világ különböző részein. Ti melyik országban fogyasztanátok szívesebben a menzakaját?

Ausztráliában a Healthy Kids Association fogalmaz meg ajánlásokat az állami iskolák menzamenüivel kapcsolatban. Ez az egyik napi ajánlatuk.

Az Egyesült Államok menzáival kapcsolatban világméretű botrány volt, amikor a paradicsomot is tartalmazó pizzát zöldségnek minősítették. Az USA-ban az egészséges ételeket biztosan nem a menzákon kell keresni, még úgy sem, hogy pár éve limitálták például a sültkrumpli mennyiségét. A szabályok ugyanis csak a kalóriaszámra vonatkoznak, így ahelyett, hogy sok egészséges ételt adnának a menzákon, inkább kisebb adagokban szolgálják fel a cukros, zsíros ebédet. Százával terjednek ilyen fotók a Facebookon: gusztustalan menzamenük

A képen egy philadelphiai iskola ebédje látható.

Finnországban az ebéd minden iskolásnak ingyen jár, de még a felsőoktatásban is jár támogatás. A diákok svédasztalos büfékben válogathatnak a többnyire egészséges ételek között.

A finn diákok ebédje.

Franciaországban kiemelkedő figyelmet fordítanak már régóta az iskolai étkezésre. Ha mégis sültkrumpli vagy pizza kerül terítékre, azt csakis valami egészségessel, mondjuk hallal vagy zöldkörettel adják a gyerekeknek. Az ételautomatákat már évekkel ezelőtt betiltották az iskolákban, de persze a sajt mindennapos vendég.

A francia diákok ebédje.

A dél-koreai diákok általában a tradicionális koreai ételeket eszik délben: rizs, zöldségek nyersen és sütve, és némi fűszer.


Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.