Levelet küldtek az új atlaszról a helyettes államtitkárnak a történelemtanárok Közoktatás
Eduline

Levelet küldtek az új atlaszról a helyettes államtitkárnak a történelemtanárok

Elküldte a megújított történelmi atlasz elemzését Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkárnak a Történelemtanárok Egylete. Azt kérik, az érettségizők a következő tanévtől is használhassák a korábban kiadott atlaszokat. Választ még nem kaptak.

"Azt gondoljuk, Önnek történészként sem lehet közömbös, milyen történelmi atlaszok használhatók a tanulásban, az érettségi vizsgán. Legújabb elemzésünk alapján kezdeményezzük, továbbra is bármely középiskolai történelmi atlasz használható legyen az érettségi vizsgán, s ezáltal a tanításban is" - írják a köznevelési helyettes államtitkárnak címzett, február végén elküldött levélben, amelyre eddig még nem kaptak választ.

A levélhez csatolták a állami kadó megújított középiskolai történelmi atlaszáról készített elemzést is, amelyben az áll, "a korábbi atlasz legfőbb hiányosságain a bővítés nem változtatott. Az atlasz fő jellemzője a politikatörténet maradt, olvashatósága, áttekinthetősége nem javult, kiegészítő eszköztára pedig nem növeli jelentősen az atlasz használhatóságát. A kétszeri átdolgozás révén sem sikerült egy igazán korszerű atlaszt alkotni".

Ebben az elemzésben írják le azt is, hogy kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az új atlaszba," középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető".

A történelemből idén tavasszal érettségizőknek még nem feltétlenül ezt az atlaszt kell magukkal vinniük az írásbelire, egy őszi jogszabálymódosítás alapján a 2018-as tavaszi érettségin a tanulók nem csak az állami kiadó által kifejlesztett középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is, amelyekben - az érettségizők nagy örömére - van kronológiai adattáblázat. A következő tanévtől azonban szigorúbbak lesznek az atlaszhasználati szabályok.

Ennek nem fognak örülni a középiskolások: kronológia helyett időszalag került az új atlaszba

"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész. "Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.