Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg Közoktatás
Tóth Alexandra

Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg

Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet – többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.

Nógrád megyében a legrosszabb a helyzet: a 2017/2018-as tanév második félévi adatai alapján a diákok 16,2 százalékát, vagyis több mint kétezer tanulót veszélyeztet lemorzsolódás. Az Oktatási Hivatal 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem sokkal jobbak az arányok: előbbiben 15 százalékos, míg Borsodban 14,1 százalékos a nagyot rontó diákok aránya. A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik célzott segítségre van szükségük ahhoz, hogy tovább tudják folytatni tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.

A legkevesebb, lemorzsolódással veszélyeztetett diák Budapesten (5,46 százalék), Győr-Moson-Sopron (6,57 százalék) és Csongrád megyében (5,93 százalék) él. Az Oktatási Hivatal térképet is készített az érintett tanulók arányáról, a legrosszabb helyzet a narancssárgával jelzett megyéket jellemzi:

A szakközépiskolákban a legrosszabb a helyzet

A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma és aránya nemcsak megyénként, hanem iskolatípusonként is eltérő. Nógrád megyében például az általános iskolások majdnem 21 százaléka tartozik ebbe a kategóriába - vagyis minden ötödik diákot fenyeget a lemorzsolódás -, míg Budapesten mindössze 5,76 százalékos az arányuk az általános iskolákban.

A szakközépiskolákban (vagyis a volt szakiskolákban) ennél is rosszabbak az adatok: még Budapesten is 16 százalékos a lemaradó diákok aránya, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21,32 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 19,43 százalék – vagyis minden ötödik szakközépiskolás esetében tartani kell attól, hogy idő előtt abbahagyja a tanulást. Legkevésbé a Tolna megyei szakközépiskolásokat fenyegeti a lemaradás, de még így minden tizedik diákot érinti a probléma.

Aligha meglepő, hogy a szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban alacsonyabb a nagyot rontó diákok aránya: Budapesten mindössze 1,97 százalékukat fenyegeti lemorzsolódás, de Nógrádban és Vas megyében is alacsony az arányuk, az egy százalékot sem éri el.

A szakgimnazistáknak átlagosan 6-8 százalékát sorolják a lemorzsolódással veszélyeztetettek közé, ám a területi különbségek itt is nagyok: míg például Győr-Moson-Sopron megyében a szakgimnáziumba járóknak mindössze 5,17 százalékát érinti a probléma, addig Nógrádban a diákok 16 százalékának vannak komoly problémái a tanulmányi előrelépéssel.

Riasztó lemorzsolódási adatok: van, ahol tízből négy hallgató otthagyja az egyetemet

Tízből négy hallgató mindenféle „papír", diploma és abszolutórium nélkül távozott az egyetemről - derül ki a 2010-ben kezdett, műszaki alapszakosokról készített kutatásból. Riasztóak a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget, de a fizetős formában tanulók körében sem jobb a helyzet.

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők Közoktatás Kurucz Tünde

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.