Köznevelési törvény: több ponton módosítanák a jogszabályt Közoktatás
MTI

Köznevelési törvény: több ponton módosítanák a jogszabályt

Több ponton is módosítanák kormánypárti képviselők a héten az Országgyűlésben tárgyalni kezdett köznevelési törvényt.

A parlament honlapján közzétett egyik fideszes módosító indítványban az olvasható: nemzeti köznevelési törvény szellemiségével, a köznevelési feladatok közszolgálatként történő felfogásával és definiálásával nincs összhangban az, hogy gazdasági társaságok is nyújthassanak pedagógiai szakmai szolgáltatást, tehát ezt a lehetőséget a törvényből törölni kell.

Más fideszes képviselők módosító javaslata - kiegészítve a jelenleg is érvényes szabályozást - egyértelműen elhatárolná a fenntartó és a működtető feladatait. Egyértelművé tennék, hogy a működtető feladata a köznevelési feladatellátáshoz szükséges ingó- és ingatlanvagyon (például épület, udvar, konyha) működtetése, míg a fenntartó felel azon ingóvagyonért (bútorzat, taneszközök), amelyek közvetlenül a köznevelési tevékenységhez kapcsolódnak.

Egy másik kormánypárti módosítás szerint a települési és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények esetében is indokolt számukra az állami köznevelési közfeladat ellátás keretében biztosítani a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. A nemzetiségi önkormányzatok ugyan jogosultak saját pedagógiai intézetet fenntartani, de amennyiben ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni, akkor számukra is az Oktatási Hivatal kell hogy nyújtsa a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Rögzítenék, hogy a működtető által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza, fenntartanák a jogszabályban annak a lehetőségét is, hogy a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtető hozzájárulást igényeljen.

Egy módosító javaslat rendezné azt a pénzügyi helyzetet, ha az ellátásra kötelezett önkormányzat területén megszűnő, óvodai ellátást biztosító magán-, egyházi vagy önkormányzati intézménybe járó gyermekek ellátására, óvodai csoportok átvételére a kormányhivatal más önkormányzat óvodáját jelöli ki.

Kitértek arra is, hogy a lemaradás már az óvodai ellátás ideje alatt sok esetben megállapítható, ami alapján a későbbi iskolai lemorzsolódás veszélye fennáll, ezért indokolt e gyermekek körének azonosítása, a jelző- és támogató rendszer felépítése az óvodai évekre vonatkozóan is. Ezzel jelentősen csökkenthető a későbbi lemorzsolódás kockázata és társadalmi költsége, sikeresebb lehet a leszakadó társadalmi csoportok felzárkózása, integrálódása, nőhet társadalmi mobilitásuk.

Az Országgyűlés kedden kezdte tárgyalni a köznevelési törvény módosítását. Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár expozéjában közölte: az új köznevelési rendszer működése során szerzett tapasztalatok alapján a hatékonyság fokozása és a működőképesség erősítése érdekében szükséges módosítani és pontosítani a törvény rendelkezéseit.

A törvényjavaslat elsődleges célja a 2012/13-as tanévtől bevezetett szabályozás tökélesítése, kiegészítése, és a törvény keretjellegéhez igazodva a terjedelmi egyszerűsítés, ezért több rendelkezés deregulációja is megtörténik - tette hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie Közoktatás Kurucz Tünde

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie

Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.