„Körülbelül tízszeres volt idén a túljelentkezés, három – hat évfolyamos – osztály indul szeptemberben. Évről évre fokozatosan lett egyre nagyobb a túljelentkezés, először ötszörös, aztán hatszoros, majd hétszeres” – mondta az Eduline-nak Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója, akit még május elején kérdeztünk az idei felvételi adatokról.

Hasonló a helyzet a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban is, Németh Tibor igazgató szerint a nyolcosztályos tagozatra a legnagyobb a túljelentkezés, „idén körülbelül 250 jelentkező volt, aki megírta a felvételit, és körülbelül 60-70 diákot veszünk fel”. „Jellemző a körbejelentkezés, amikor egy diák az összes lehetséges helyet megjelöli az iskolánkban és a város más iskoláiban is. Ezért hiába látjuk, hogy a négyéves angolos osztályba 380-an jelentkeztek, miközben csak 16 diákot veszünk fel, nehéz megmondani, hogy mekkora a valós túljelentkezés, hiszen jelentős részük más helyekre is jelentkezik” – magyarázta Németh Tibor.

A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban három-ötszörös volt idén a túljelentkezés. „A hat évfolyamos, matematika tagozatos osztályunkba a 28 helyre 85 tanuló jelentkezett, vagyis 3,04-szeres volt a túljelentkezés, míg a hat évfolyamos, általános tantervű osztályunk 28 helyére 136-an adták be a jelentkezésüket, vagyis 4,85-szörös volt a túljelentkezés” – mondta az idei felvételi szezonról Barati Krisztina igazgatóhelyettes, hozzátéve: a négy évfolyamos társadalomtudományi tagozatuk 32 férőhelyére 99-en, a szintén négy évfolyamos természettudományi osztályukba 126-an jelentkeztek, vagyis a két osztályban 3,1-3,94-szeres a túljelentkezés.

A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumot is megkerestük kérdéseinkkel, Plugor Magor igazgatóhelyettes azt mondta, az iskola minden tagozatára jellemző a túljelentkezés, de a matematikai és a biológiai osztályokban a legnagyobb – a matekos 12. M osztály tavaly például azzal került be tavaly a hírekbe, hogy megdöntötték az intézmény rekordját. A 146 érettségi osztályzatból csak három volt négyes, a többi mind ötös, mégpedig úgy, hogy a jegyek egyharmadát emelt szintű vizsgán szerezték a diákok, a 28 fős osztályból ráadásul tízen európai elit egyetemen folytatták tanulmányaikat.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium hetedik évfolyamára – írják oldalukon – 403-an, a kilencedik évfolyamra 336-an jelentkeztek, az intézmény mind a két szinten két-két osztályt indít, vagyis itt is jelentős a túljelentkezés.

Mi alapján dől el, ki hová kerül be?

A középiskolai felvételi szabályai alapján a diákok több középiskolát és tanulmányi területet is megjelölhetnek – az első helyen azt az intézményt kell megjelölniük, ahol a legszívesebben tanulnának. Az Oktatási Hivatal adatai alapján idén a nyolcadikosok 96,7 százaléka került be valamelyik középiskolába, 74 százalékuk az első helyen megjelölt iskolában és osztályban kezdheti meg a következő tanévet. A hatosztályos gimnáziumba jelentkező diákok 83, a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők 90 százaléka tanul tovább az első helyen megjelölt intézményben.

A felvételi feltételek azonban nem egységesek a középiskolákban. Az intézmények egy részében a jelentkezőket az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják, máshol csak azoknak van esélyük bekerülni a szeptemberben induló osztályokba, akik megírják januárban a központi – vagyis országosan egységes, egy matematikai és egy magyar nyelvi, szövegértési tesztből álló – írásbelit. Az igazán népszerű gimnáziumokban pedig szóbeli felvételit is tarthatnak, és az összeredmény alapján dől el, kik tanulhatnak tovább náluk.

Nyári táborok, előkészítők nyolcéveseknek, intenzív kurzusok

Nem véletlen, hogy már most – nyolc hónappal a 2019-es központi írásbeli felvételi előtt – több tucat oktatási központ reklámozza előkészítő programjait.  „Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a felvételi megbízhatóan sikeres megírásához nem elegendő a feladatok otthoni megfelelő megoldása. Az otthon hibátlanul megírt feladatsorok az éles felvételin – a vizsgahelyzet miatt – általában csak 70% körüli eredményt tesznek lehetővé” – olvasható az egyik előkészítő oldalán, ahol – úgy tűnik – biztosra mennek, a pedagógusok mellett egyetemi oktatókat, pszichológust, tanulásmódszertani szakembert is bevetnek annak érdekében, hogy a képzésre járó diákok minél több pontot szerezzenek a matematikai és a szövegértési feladatsorban.

Sőt, a középiskolai továbbtanulás miatt már most aggódó szülők akár nyári táborba is küldhetik gyerekeiket, akik egy augusztusi héten reggel 8-tól délután 4-ig fejleszthetik matematikai képességeiket. Persze a szülőknek mindezért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, a matekos nyári tábor öt napjáért például 44 ezer forintot kell fizetni, míg a matekos felkészítő – amely a következő tanévben indul – négyszer 16 ezer forint.

Egy másik oktatási központ is hasonló nyári programot kínál. A „tudatos szülőknek” címzett tájékoztatóban egy nyári tábort hirdetnek: a gyerekek napi 4 fejlesztő foglalkozáson készülhetnek a gimnáziumi felvételire, külön szaktanárt kapnak a különböző területek fejlesztéséhez, vizsgarutint szerezhetnek, emellett relaxációs foglalkozásokon is részt vehetnek, mindezt 37 ezer forintért. Ugyanez a központ hagyományos előkészítőket is szervez negyedikeseknek, hatodikosoknak és nyolcadikosoknak – sőt a kisebbeknek is, például nemrég zárult le a harmadik évfolyamosok előkészítő kurzusa, a szülői tájékoztató szerint a felvételi előtt ugyanis már csak arra van idő, hogy a típusfeladatokat begyakorolják a gyerekekkel,  „az elmélyült tudást azonban csak hosszabb felkészüléssel lehet megszerezni, így a 8-osztályos gimnáziumba készülő tanulók esetében, szülőként érdemes már a 3. osztály második félévében biztosítani a gyerekek számára a megfelelő szakmai színvonalon megtervezett és megtartott felkészülési lehetőséget”. Az előkészítőkön négy alkalomért 19 000 forintot kell fizetni.