Kitálalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működéséről Szilágyi János, aki 2016-ig volt képzési és oktatási igazgató. Szerinte kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll.
"A nyilatkozataiból is látszik, nem ért a szakképzéshez, és nincs olyan szellemi, intellektuális szakmai háttér, amely demokratikus kontrollt gyakorolna felette" - mondta a Népszavának Parragh László elnökről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábbi képzési és oktatási igazgatója. Szilágyi János tizennégy év után 2016-ban mondott fel, miután elege lett az áldatlan állapotokból. Szilágyi János szerint 2014 után egyre kevésbé volt szükség gondolkodó, kreatív, kritikus szakemberekre.
A szakember szerint mihamarabb rendszerváltásra van szükség a szakképzésben, meg kell szabadulni a politikai ideológiával átitatott modellektől. A szervezeten belül számos előremutató kezdeményezés született, ám ezeket rendszerint keresztülhúzták a politikai érdekek – többek között ez olvasható a civil oktatási szervezeteknek elküldött tanulmányában.
Furcsa kérdést tett fel Parragh László, aki tudja, hogy ő a fekete ördög
Igen, fenntartom, hogy csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát - mondta az mfor.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint sok diák még írni-olvasni sem tud, amikor bekerül a középiskolába, az általános iskolai oktatáson ezért mindenképpen változtatni kell. Azt a kérdést is feltette, "mire jó, ha a gyerek kívülről fújja az Árpád-házi királyok születési dátumát"?
Szilágyi János szerint a 2010-től elindított, munkaalapú, fizikai, „kékgalléros” szakmunkára épülő szakképzési modellt szakmai körökben „egyszer használatos szakmunkás modellnek” is nevezik, mert a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat. Ebből a szempontból nem nevezhető sikernek a szakgimnáziumi képzés bevezetése sem: az itt végzettek számára beszűkültek a továbbtanulási lehetőségek. Az MKIK volt képzési igazgatója szerint a döntéshozói szándék az lehetett, hogy azt az illúziót keltsék a továbbtanulókban, mintha a szakgimnáziumban az érettségi mellé teljes értékű szakmát is lehet szerezni.
"Ebből az lett, hogy sem az érettségi, sem a megszerzett szakma nem teljes értékű" – fogalmazott Szilágyi.
Parragh László büszke arra, hogy 15 évre vitte volna le a tankötelezettségi korhatárt
„Készséggel elismerem, ebben a kormányban tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lennei, annak a szakács szakmát kell megtanulni" - ezt mondta a szakiskolai közismereti tárgyak leépítéséről a 168 Órának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a PISA-jelentés ugyanazt mondja, amitő.