Minél alacsonyabb a szülők iskolai végzettsége, annál rosszabb esélyekkel indul a diák az iskolarendszerben.
Nagy Péter Tibor szociológus, oktatáskutató kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol azt a tanulmányát mutatta be, amelyben azt vizsgálta, hogyan alakultak a hazai iskolázottsági egyenlőtlenségek a 2011-2016-os időszakban - írja a Népszava.
Az adatokból többek között az derült ki, hogy az általános iskolai előrehaladásnál a nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülők gyermekei 2011-ben 3,6-szoros hátrányban voltak a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekeihez képest, ez a hátrány 2016-ra 4,3-szorosra nőtt. A hátrányos helyzetű települések lakosai 2016-ban 1,1-szer nagyobb hátrányban voltak, mint 2011-ben.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott: az átlagnál lényegesen jobban javultak az egyetemi és főiskolai végzettségű családfők gyerekeinek esélyei.
Valami nagy baj van az iskolák egy részében? Ilyen feladatokkal próbálják kideríteni
"A múzeum 10:00-kor nyit és 20:00-kor zár. Emma 16:40-kor érkezik a múzeumhoz. Érdemes-e sorba állnia, ha legalább 2,5 órát szeretne bent tölteni?" - többek között ilyen kérdéseket kellett megválaszolnia több mint 267 ezer diáknak a szerdai kompetenciamérésen. Összesen 267 449 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2018-as kompetenciamérést - valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók.
