Bár társadalmilag hasznos tevékenységeket valósít meg, a diákok által végzett közösségi szolgálat eddig nem minden iskolában tudta teljesen kifejteni pedagógiai hatását – ilyen és ehhez hasonló következtetéseket von le az Oktatási Hivatal (OH) a programról végzett, a Magyar Nemzet által megismert vizsgálata.
Képünk illusztráció
A diákoknak a 2012/2013-as tanévtől kezdve kötelező 50 óra közösségi szolgálatot végezni, ez az érettségi vizsga megkezdésének az egyik előfeltétele. A törvény szerint a közösségi szolgálat „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.
A Magyar Nemzet azt írja: az Oktatási Hivatal (OH) szerint problémát jelent, hogy sok helyen elsősorban adminisztratív és nem pedagógiai feladatként kezelik az iskolai közösségi szolgálatot. Ez azt jelenti, az iskolák többségében még nem figyelnek arra, hogy az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tevékenységek minőségéért is az iskola viseli a felelősséget.
Az OH arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolák egy része a korábban már meglévő saját önkéntes tevékenységei szervezését segíti közösségi szolgálati órák adásával. Ilyen tevékenység például a sportpályák karbantartása, egyházi szertartás szolgálata, tantermi dekoráció készítése vagy iskolai ünnepségek szervezése.
„Ezzel a gyakorlattal nemcsak az a baj, hogy némelyik kifejezetten munkaköri feladata lehet például a könyvtárosnak, informatikusnak, technikusnak, gondnoknak, hanem az is, hogy a programban rejlő pedagógiai értéket nem használja ki az iskola” – írja a jelentés, hozzátéve, hogy aránylag kevés tanintézmény használta ki kreatívan a közösségi szolgálat lehetőségét. Például a hivatal által megkérdezett iskolák több mint 82 százaléka iskolai rendezvényekért adott tanulóinak közösségi szolgálati órát, „ami hiteltelenné teszi a közösségi szolgálat társadalomjobbítását szolgáló jellegét”.
