Ezért fontos, hogy ne üdítőt igyanak a diákok ebéd közben Közoktatás
MTI

Ezért fontos, hogy ne üdítőt igyanak a diákok ebéd közben

Ha az iskolai étkezésekkor vízívásra ösztönzik a gyerekeket, az több mint félmillió amerikai fiatalnál előzheti meg az elhízás vagy túlsúly kialakulását, és több mint 13 milliárd dollárral csökkentheti a problémához kapcsolódó orvosi és közvetett társadalmi költségeket.

Az Illinoisi Egyetemnek a Pediatric Obesity című szaklapban megjelent tanulmánya egy 1200 New York-i általános és középiskolában 2009 és 2013 között végrehajtott kísérleti program országos kiterjesztésének elvén alapult. 

Amikor vízautomatákat helyeztek el az iskolai étkezőkben, a diákok vízfogyasztása iskolaidőben megháromszorozódott. Ezzel összefüggésben kis, mégis jelentős mértékben csökkent annak kockázata, hogy egy év múlva elhíznak.

Ruopeng An, az egyetem professzorának költség-haszon elemzése szerint ha a programot kiterjesztenék az ország minden állami és magániskolájára, az diákonként 18 dolláros költséggel járna a gyerekek 12 éves koráig, de átlagos haszna elérhetné a személyenként 174 dollárt, az egyes emberek teljes élethosszát tekintve. Ez összességében 13 milliárd dollárt jelent.

"A táplálkozási profil nem sokat változik, ha az emberek növelik a vízbevitelüket, de jelentős csökkenést tapasztaltunk telítettzsír- és cukorbevitelükben" - mondta a szakértő.

Az iskolákban nincs idő enni, a gyerekek azt sem tudják megvárni, amíg kihűl az étel

Többször felmerült már, hogy a kormány központosítaná a közétkeztetést is, legfőképpen azért, mert maguk is beismerték: a 2015-ös menzareform korántsem hozott egyértelmű javulást. Az Index azt írja, hogy a központosítás egyik nyertese lehet a Hungast, amiről legutóbb a Sodexo felvásárlásával kapcsolatban lehetett hallani.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.