Balog Zoltán humánminiszter annak ad a jövőben iskolaalapítási engedélyt, akinek akar, az Országgyűlés ugyanis ráruházta az ezzel kapcsolatos döntés jogát - írja a 168 óra.
Az idén április elsején hatályba lépő módosítócsomag szerint már nincs olyan objektív igazodási pont, amelynek alapján az állam engedélyez vagy megtagad egy-egy iskolaalapítási kérelmet. Vagyis hiába felel meg minden törvényi előírásnak egy adott magánszemély vagy alapítvány iskolaalapítási terve, ha Balog Zoltán miniszternek valamiért nem szimpatikus, a jövőben minden további nélkül megtagadhatja a kérelmet - írja a 168 óra.
Az elfogadott törvény hatályon kívül helyezi a köznevelési terveket, így a miniszternek még ezekhez sem kell igazodnia, ha döntési helyzetbe kerül. A köznevelési tervet felváltja a miniszteri jelentés, amelyhez a muníciót a tankerületi központok adják a tárcavezetőnek.
A lap által megkérdezett szakértők szerint az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályok merülnek föl. Úgy vélik, a csomag mögött valójában kapacitásszabályozási törekvések állnak, amelyekkel meg lehet akadályozni azoknak az alternatív intézményeknek a létrejöttét, amelyek eddig kapaszkodót jelenthettek azoknak, akik gyereküket nem akarták az állami iskolarendszerre bízni.
Szakértők szerint ez a törvénymódosítás – épp az objektív mércék fokozatos kiiktatása miatt – lehetőséget ad az önkényes döntésre, kiváltképp úgy, hogy természetesen van kivétel a szabályozás alól: az egyházak egy egyszerű nyilatkozat alapján is alapíthatnak iskolát.
Ingyenes nyelvvizsga és KRESZ-vizsga: erről is lesz szó a köznevelési kerekasztal ülésén
Újabb szereplőkkel kibővülve folytatja munkáját kedden a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, a testület ülésén az ingyenes nyelvvizsgáról, KRESZ-vizsgáról a diákhitel változásokról és az iskolafejlesztésekről is szó lesz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca közleményében felidézte: a megújult testület tavaly november végén tartotta alakuló ülését.
